Alaposan felkavarta a közvéleményt a július elsejei „Árpád-hídi baleset” és ezt követően reflektorfénybe került a közúti gyorshajtás problémaköre, különösen a kirívó száguldozás kockázatai. Mi is megkérdeztük olvasóinkat, milyen közlekedésbiztonságot javító intézkedéseket tartanának indokoltnak. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy ezek a deviáns magatartásformák egyértelműen elitélendőek és üldözendőek, de mindez egy szűk kisebbség kirívó szabályszegése, a „csendes többség” szabálykövetően autózik.

A kérdőív közel 500 kitöltőjének 85,7%-a úgy látja, hogy radikális intézkedések szükségesek a közlekedésbiztonság javítása érdekében, 49 % gondolja úgy, hogy az eddigi intézkedések nem elegendőek, és 71 % támogatja a sebességmérők nagy számú kihelyezését, az ellenőrzés fokozása érdekében.

A válaszadók 90%-a fontosnak tartaná a rendőri jelenlét fokozását a közutakon.

70% gondolja úgy, hogy az oktatás, közlekedésre nevelés, tájékoztatás segít a balesetek számának a csökkentésében.

A megkérdezettek 80%-a szerint az ellenőrzések gyakoriságának nagyobb szerepe van a balesetmegelőzésben, mint a büntetési tételek emelésének. Ezt erősítik meg azok válaszadók is, akik szerint a büntetési tétel emelése is lehetséges, de kevésbé fajsúlyos ebben a kérdésben – erre 58% voksolt.

Fontos információ, hogy közel 78% elveti a sebességhatárok általános csökkentésének szükségességét a balesetmegelőzés érdekében.

Keveset beszélünk erről, de a válaszadók 78% tartja úgy, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével (pl. különszintű csomópontok, körforgalmak) a balesetek száma csökkenthető.

Akik mélyebben foglalkoztak a kérdéssel, számos érdekes ötletet, javaslatot is megfogalmaztak:

A Lánchíd lezárásával aktuálissá vált egy korábbi, áprilisi kérdőívünk, melynek közzétételét az ún. lakógyűlés szavaztatási ideje alatt nem tartottuk időszerűnek.

Közel 3000 közlekedő véleményét ismertük meg a Lánchíd forgalmi rendjére vonatkozóan, a pesti alsó rakpart egy szakaszának lezárásáról, illetve a budapesti sebességcsökkentési tervvel kapcsolatosan.

Tény, hogy a mi közvéleménykutatásunkban, a leginkább érintett, autós közlekedők körében, nem az autómentes híd koncepció győzött.

A válaszadók többsége (54,4%) a Lánchíd korábbi forgalmi rendjének visszaállítását támogatta. Elég szoros eredmény született a korábbi forgalmi rend visszaállítását kérők között arra vonatkozóan, hogy az egyik oldali járda legyen-e csak kerékpáros járda. 49,8%-os szavazattal, csak 0,4 % hátrányban maradtak alul a kerékpáros járdát támogatók.

Ezen eredmény figyelembevételével továbbra is fenntartottuk a álláspontunkat, miszerint olyan forgalmi rend kialakítása lenne célszerű, amely nem hozza vissza az eredeti torlódásos állapotot, de a másik szélsőséget, az üres híd állapotát sem tartósítja és a forgalom hosszabb útvonalra kényszerítésével nem terheli értelmetlenül a környező úthálózatot.

A pesti alsó rakpart 1300 m-es szakaszának sétálóövezetté nyilvánítása kérdésben viszont elég egyértelmű az autósok véleménye. A válaszadók 68,8%-a ellenzi ezt a tervet.

Budapest gépjárműforgalmának csökkentését P+R parkolók létesítése és a közúthálózat fejlesztése nélkül 75,1% tartja elfogadhatatlannak, és hasonló eredmény született az egyes forgalmi sávok kerékpársávvá történő alakításával kapcsolatosan is, amennyiben ezt nem kíséri közúthálózat fejlesztés. (ezt 73,7% tartja indokolatlannak).

Köszönjük minden kitöltőnek, hogy hangot adott a véleményének, és ezzel segítette érdeképviseleti munkánkat! Az egyes kérdésekben kirajzolódó általános vélemény alakítja és erősíti a Magyar Autóklub által képviselt álláspontot.

2023.08.16.