188

Jog és érdekvédelem

Jogi kisokos – Jogi GYIK

Jogi tanácsadó szolgáltatásunk népszerűsége az évek folyamán folyamatosan növekedett, ezért létrehoztunk egy jogi tudástárat a leggyakrabban ismételt kérdésekből.

Jelen összeállítás tájékoztató jellegű és nem tekinthető jogi tanácsadásnak. Amennyiben jogi tanácsadásra van szüksége kérjük forduljon a Magyar Autóklub Jogi Tanácsadó hálózatának Önhöz legközelebb eső pontjához vagy hívja tanácsadó vonalunkat.

Telefonon történő jogi segítség kérhető hétfőtől-csütörtökig reggel 8 órától 12 óráig, kizárólag erre a célra rendelkezésre álló +36-1-345-1894-es telefonszámon.

Hozza létre saját profilját és hozzáférhet letölthető dokumentumainkhoz

Jog Kisokos
2023. évi matrica változások

A használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló 45/2020. (XI. 28.) ITM rendelet 2. számú melléklete szerint a magyar E-matrica árai 2023-ban az alábbiak szerint módosulnak:

E-matrica bruttó ára
(az úthasználati jogosultság általános forgalmi adót tartalmazó, forintban kifejezett ára)
  Országos Megyei
Év E-matrica
díjkategória
Heti (10 napos)
[Ft]
Havi
[Ft]
Éves
[Ft]
Éves
[Ft]
2023 D1M 2 750 4 450 49 190 5 720
D1 5 500 8 900 49 190 5 720
D2 8 000 12 600 69 830 11 450
B2 17 730 25 150 228 850 22 890
U 5 500 8 900 49 190 5 720
A díjtáblázat 2023. január 1-jétől érvényes. A díj minden esetben bruttó díj, tartalmazza az áfát
*A motorkerékpárokra éves országos és éves megyei e-matricák D1 díjkategóriás termékként vásárolhatóak meg.

A D2 vagy B2 díjkategóriába tartozó járműre 2019 elejétől a pótkocsikra érvényes jogosultságot (U díjkategória) is meg lehet vásárolni (a D2-es vagy B2-es jogosultság mellett). A rendelkezés könnyebbséget jelent az autósoknak, akik a vontatóra megváltott U díjkategóriájú e matrica segítségével bármilyen vontatmánnyal közlekedhetnek.

A vásárlás után kapott ellenőrző szelvényt, illetve nyugtázó üzenetet az e-matrica érvényességének utolsó napjától számított 2 évig kérjük megőrizni.

Pótdíjak:

Ha a gépjármű az ellenőrzéskor nem rendelkezik érvényes e-matricával, jogosulatlan úthasználat miatt a tulajdonosnak vagy üzembentartónak a gépjármű kategóriájának megfelelő pótdíjat kell fizetnie. Ennek 2023. január 1-től hatályos mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

Díjkategória Alap pótdíj
(60 napon belüli fizetés esetén)
Emelt pótdíj
(60 napon túli fizetés esetén)
D1 / D2 18 750 Ft 74 970 Ft
B2 84 330 Ft 337 290 Ft

FONTOS! Ha sem a járműszerelvény D2 vagy B2 díjkategóriába tartozó vontató járműve, sem pótkocsija (U díjkategória) nem rendelkezik úthasználati jogosultsággal, a pótdíj megfizetésére a vontató jármű üzembentartója vagy tulajdonosa kötelezhető. Abban az esetben is az üzembentartó vagy a tulajdonos köteles megfizetni a kirótt pótdíjat, ha a vontató jármű igen, a vontatmány viszont nem rendelkezik úthasználati jogosultsággal.

Pótdíjfizetés alóli mentesülése

A díjköteles útszakaszokat kizárólag érvényes úthasználati jogosultság birtokában lehet igénybe venni, azaz a felhajtás előtt gondoskodni kell az e-matrica beszerzéséről. Az érvényességi időtartamon belüli vásárlás esetén az érvényesség kezdete minden esetben a vásárlás időpontja (nap/óra/perc). Azoknak a jóhiszemű úthasználóknak, akik tévedésből hajtottak fel a díjköteles úthálózatra, a felhajtástól számítva maximum 60 perc áll rendelkezésükre, hogy megvásárolják úthasználati jogosultságukat. Ha a gépjármű a felhajtást követő 60 perc elteltével sem rendelkezik érvényes jogosultsággal, az pótdíjfizetési kötelezettséget von maga után.

Pótdíj alóli mentesülés éves matrica vásárlásával

A gépjármű üzembentartója a pótdíjfizetési felszólítás kézbesítésének napjától számított 75 napon belül kérheti a járműre irányadó éves országos matrica vásárlásával a jogosulatlan úthasználat és az éves matrica megvásárlása között keletkezett és korábban meg nem fizetett pótdíj(ak) visszavonását.

A pótdíjfizetés alól egy másik gépjárműre vásárolt éves országos matrica átírásával nem lehet mentesülni, kizárólag az említett matrica újonnan történő vásárlásával. A pótdíj alóli mentesülés céljából vásárolt éves országos matrica a későbbiekben nem írható át más járműre.

Amennyiben nem az üzembentartó jár el, meghatalmazásra van szükség az igénylés benyújtásához. Jogi személy esetén a cégszerű meghatalmazás mellé szükséges a képviseletre jogosult személy aláírási címpéldányának másolata, valamint a cégkivonat másolata is.

A kérelem a felszólító levél kézhezvételét követő 75 naptári napon belül nyújtható be írásban (postai úton vagy e-mailben) a NÚSZ Zrt. vagy közreműködő partnere levelezési/e-mail címére, vagy személyesen a NÚSZ Zrt. ügyfélszolgálati irodáinak bármelyikében. A kérelemhez csatolni kell a gépjárműre megváltott országos matrica vásárlásakor kapott nyugtázó értesítés képét vagy az ellenőrző szelvény vevőpéldányának másolatát. Személyes ügyintézés esetén ezeket elegendő bemutatni.

Pótdíjmaximalizálás

Több pótdíjfizetési felszólítás érkezése esetén az első felszólítás kézhezvételét követő 75 napon belül a jármű tulajdonosa vagy üzembentartója a NÚSZ Zrt. vagy a NÚSZ Zrt. közreműködő partnere ügyfélszolgálati irodájában, vagy a NÚSZ Zrt. által biztosított egyéb módon (írásban) kérheti a tartozása maximalizálását legfeljebb két alap pótdíj vagy különbözeti pótdíj összegére. (Különbözeti pótdíj akkor kerül megállapításra, ha a járműre alacsonyabb díjkategóriára vonatkozó matricát vásároltak.) A pótdíjmaximalizálásba a kérelem alapjául szolgáló pótdíjeset és az azt követően a pótdíjfizetési felszólítás kézbesítéséig történt jogosulatlan úthasználatok miatt keletkezett pótdíjak vonhatók be, ezért ha több felszólítást kapott, célszerű az első felszólítás kézhezvételét követően minél előbb, legfeljebb 75 napon belül intézkedni, hogy mindegyik pótdíjat bevonhassa a pótdíjmaximalizálás kedvezményébe.

Fontos, hogy 2022. október 15-től kezdődően csak azok a pótdíjesetek vonhatók be a pótdíjmaximalizálásba, amelyek az arra vonatkozó kérelem benyújtása előtt nem kerültek befizetésre!

Amennyiben nem a magánszemély üzembentartó (vagy tulajdonos) nyújtja be a kérelmet, úgy meghatalmazásra van szükség, melyen a meghatalmazó aláírását két tanú aláírásával hitelesíteni szükséges. Jogi személy üzembentartó (tulajdonos) esetén a kérelem benyújtásához a törvényes képviseletre jogosult személy aláírási címpéldányának (vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintájának) másolatát is be kell mutatni (ha ilyennel a jogi személy rendelkezik). Amennyiben a jogi személy nevében nem az annak törvényes képviseletére jogosult nyújtja be a kérelmet, úgy az eljáró személy meghatalmazását is csatolni kell.

A kérelmet írásban (papír alapon vagy email-ben) kell eljuttatni a NÚSZ Zrt. vagy közreműködő partnere levelezési/email címére, vagy személyesen előadni az ügyfélszolgálati irodák bármelyikében.

A tulajdonos/üzembentartó naptári évenként többször is élhet a pótdíjmaximalizálás lehetőségével.

A kérelmet a NÚSZ Zrt. vagy közreműködő partnere 30 napon belül megvizsgálja és a döntésről értesítést küld. A jogszabályi feltételek teljesülése esetén a maximalizált pótdíj, azaz a két alap- vagy különbözeti pótdíj összegének hiánytalan megfizetésére a döntés kézbesítését követő 30 nap áll rendelkezésre.

Pótdíjamnesztia

A 2020. november 1. napját követő több jogosulatlan úthasználat esetében a jármű tulajdonosa vagy üzembentartója ún. pótdíjamnesztia keretében kérheti, hogy az összes pótdíj helyett csak hat alapösszegű pótdíjat kelljen megfizetnie. Ezzel a kérelem benyújtását megelőzően 180 napnál nem régebben keletkezett pótdíjak kezelhetők.

Amennyiben nem a tulajdonos vagy az üzembentartó jár el, magánszemély esetén meghatalmazásra, jogi személy esetén cégszerű meghatalmazásra van szükség az igénylés benyújtásához. Aláírásra jogosult személy eljárása esetén ehhez az aláírási címpéldányt is be kell mutatni.

A kérelemnek a benyújtását megelőző 180 naptári napon belül észlelt jogosulatlan úthasználat – beleértve a kérelem előterjesztésének napján észlelt jogosulatlan úthasználatot is – miatt kiszabott pótdíjak kedvezményes megfizetésére kell irányulnia.

A kérelmet írásban (papír alapon vagy e-mailben) kell benyújtani a NÚSZ Zrt. vagy közreműködő partnere levelezési/e-mail címére vagy személyesen a NÚSZ Zrt. ügyfélszolgálati irodák bármelyikében.

A kérelmet a NÚSZ Zrt. 30 napon belül bírálja el, és a döntésről értesítést küld.

A hat alapösszegű pótdíjat a döntés kézbesítését követő 30 napon belül kell megfizetni.

A pótdíjakkal kapcsolatban további tudnivalók az alábbi linken találhatók: https://nemzetiutdij.hu/hu/e-matrica/potdijak

Megyei matricák térkép:

https://nemzetiutdij.hu/hu/terkepek

Kérdés, ügyintézés esetén kérem, forduljon a NÚSZ ügyfélszolgálatához:

  • - pótdíj ügyintézés
  • - rendszám elírás
  • - rendszám átírás
  • - elveszett ellenőrző szelvény pótlása

Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.

Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf.: 1170

E-mail: ugyfel@nemzetiutdij.hu

Telefonos ügyfélszolgálat belföldről és külföldről: +36 (36) 587-500. Magyar nyelven 0-24 órában, angol nyelven minden nap, német nyelven hétköznap 8-16 óráig fogadják hívását.

Személyes ügyintézéssel kapcsolatban az ügyfélszolgálati irodákat az alábbi linken érheti el:

https://nemzetiutdij.hu/hu/ugyfelszolgalat

Mi az a békéltető testület?

A békéltető testület egy alternatív vitarendezési fórum, amelyet a Fogyasztóvédelmi Törvény hozott létre az egyszerűbb fogyasztói jogviták gyors, olcsó, egyszerű elbírálása érdekében. A testületek a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független szervezetek, testületek.

Milyen panasszal lehet békéltető testülethez fordulni?

A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése.
Azaz a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.

Melyik békéltető testület az illetékes az eljárásra?

Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg. Az eljárásra – a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján – az általános szabály szerint illetékes testület helyett a fogyasztó kérelmében megjelölt bármelyik békéltető testület is eljárhat.

Határidők:

A tanács az eljárást az annak megindulását követő 90 napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.

A békéltető testület elnöke az eljárás megindulásától számított 8 napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékességi körébe tartozik-e. Ha nem tartozik az ügy a testület hatáskörébe vagy illetékességi körébe, az elnök az ügyet-a kérelmező egyidejű értesítésével-, a hatáskörrel illetve illetékességi körrel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi.

A testület hatáskörének és illetékességi körének megállapítása esetén az elnök az adott jogszabályi kivételekkel (ezekben az esetekben az elnök az eljárást meghallgatás kitűzése nélkül megszünteti, ha tudomására jut pl., hogy a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű, a fogyasztó az erre nyitva álló határidőben a hiánypótlási felhívást nem teljesítette, stb., illetve a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a fél-az elnök erre irányuló felhívásának kézbesítésétől számított -15 napon belül nem nyilatkozik) az eljárás megindulásától számított 60 napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.

A tanács határozatát, illetve ajánlását annak meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb 30 napon belül meg kell küldeni a feleknek.

Hogyan indítható eljárás a békéltető testület előtt?

A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

A testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul.

A békéltető testület elnökének címzett kérelemmel.

A kérelemnek tartalmaznia kell

  • - a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
  • - a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,
  • - ha a területileg illetékes testület helyett a fogyasztó kérelmében megjelöli az illetékes békéltető testületet, akkor ennek a megjelölése
  • - a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
  • - a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy megkísérelte a jogvitát a vállalkozással rendezni, de nem járt sikerrel,
  • - a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor,
  • - a testület döntésére irányuló konkrét indítványt,
  • - a fogyasztó aláírását.

A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot arról, hogy a fogyasztó megkísérelte közvetlenül a vállalkozóval rendezni a vitás ügyet.

Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást.

A kérelem benyújtásához a békéltető testületek honlapjai segítséget nyújtanak.

Milyen döntést hozhat a békéltető testület?

Elsődleges cél az egyezség létrehozása a felek között,. Ha az egyezség a jogszabályoknak megfelel, a békéltető testület ezt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja. A jóváhagyott egyezség végrehajtása kötelező. Kötelezés jellegű határozat hozatalára akkor van lehetőség, ha vállalkozás aláveti magát a döntésnek, ennek hiányában ajánlás jellegű döntés hozható. A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra. A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről.

Elutasításra kerül a fogyasztó panasza, ha az nem megalapozott, megszűntetésre kerül az eljárás, ha

  • - a fogyasztó a kérelmét visszavonja,
  • - a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
  • - az eljárás folytatása lehetetlen,
  • - az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül megállapítható – nincs szükség
  • - a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott megszüntető ok a Tanács tudomására jut.

Milyen költségekkel jár a békéltető testületi eljárás kezdeményezése?

A békéltető testületi eljárás díjmentesen eljárás.

Mit lehet tenni, ha a békéltető testületi eljárás nem jár sikerrel?

A fogyasztó az igényét az általános szabályok szerint polgári peres úton érvényesítheti.

Milyen károkat fedez a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása, népszerűen a KGFB?

A biztosítás kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak. A biztosító fedezi a gépjármű üzemeltetése során okozott károkat. Tehát ez a biztosítás teljes védelmet nyújt a jogkövető autósnak, mert a biztosítótársaság minden okozott kár vonatkozásában (töréskár, személyi sérülés stb.) helytáll.

Minden magyarországi gépjármű üzemben- tartója köteles megkötni, és díjfizetéssel hatályban tartani.

Mire jó a CASCO biztosítás?

A gépjárművek sajáthibás kárainak fedezetére szolgáló biztosítás. A CASCO biztosítás a kategóriájától függően nyújt fedezetet pl. lopáskárra, töréskárra, rongálásra, elemi csapásra, vagy a biztosítási szerződésben meghatározott egyéb kárra is. Ez a biztosítás hivatott arra, hogy azon károk esetén is kártérítést nyújtson, amikor a felelős nem megállapítható. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy nem számíthatunk teljes kártalanításra, a kártérítés szintjét a szerződési feltételek határozzák meg.

Mi a teendő közlekedési baleset esetén, a helyszínen?

A gépjárművel azonnal meg kell állni és meg kell győződni arról, hogy történt-e személyi sérülés. Ha igen, akkor hívni kell a mentőket, a rendőrséget, a sérülteknek segítséget kell nyújtani, és a lehetőségekhez képest a nyomokat rögzíteni kell. A baleset helyszínét csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni. Ha vitás a felelősség kérdése, jelentős az anyagi kár, a balesetnek külföldi részese van, vagy bármelyik érdekelt rendőri intézkedést igényel, szükséges értesíteni a rendőrséget, és a rendőri intézkedést meg kell várni. Mindig tartsunk a gépjárműben európai baleseti bejelentőt. Amennyiben nem vitás a felelősség kérdése, és egyik fél sem ragaszkodott rendőri intézkedéshez, pontosan töltsük ki a baleseti bejelentőt. Rögzítsük a baleset pontos leírását, megjelölve a gépjármű adatait, a felelős személyt, a károsultat, a tanúk adatait, kötvényszámot, és aláírásunkról se feledkezzünk meg. Elengedhetetlenül fontos továbbá a baleset pontos idejének (év, hónap, nap, óra, perc) és pontos helyének rögzítése. A bejelentő egy példányát tartsuk magunknál a kárügyintézéshez. A baleset helyszínéről, a járművek helyzetéről, sérüléseiről készítsünk fényképfelvételeket - akár mobiltelefonnal - és rögzítsük a balesetről információval rendelkező tanúk nevét, még akkor is, ha úgy tűnik egyértelmű a felelősség. Mindez a későbbi kárrendezést segíti. Előfordul, hogy a felelősségét a helyszínen elismerő autós később ezt a nyilatkozatát – sokkos állapotra vagy más személyes körülményre hivatkozva - visszavonja, ezért a körültekintő eljárás a felelősség helyszíni elismerése esetén is célszerű. Amennyiben a káresemény bekövetkezésének körülményei valamilyen oknál fogva nem rögzíthetők, tanácsos a helyszínre rendőrt hívni.

Mi a teendő közlekedési balesetet követően a kárrendezés érdekében?

A baleset helyszínének elhagyását követően is maradnak teendőink. A biztosított 5 munkanapon belül köteles biztosítójánál bejelenteni a káreseményt, a károsult 30 napon belül köteles kárigényét bejelenteni a károkozó felelősségbiztosítójának. A kárrendezés során az érintettek kötelesek együttműködni a biztosítóval. Úgynevezett saját hibás kár megtérítése érdekében a CASCO biztosítónkhoz kell fordulni és bizony, ha nem rendelkezünk ilyen biztosítással, a kárt, mint károsult, saját magunk viseljük.

Mi a teendő, ha vita támad a kártérítési eljárás során a felelősség vagy a kár összegszerűségének megállapítása során?

Alapvető szabály, hogy mindig annak kell bizonyítania, aki igényt érvényesít, illetve akinek ez az érdekében áll. Ha nem jutunk megegyezésre a kár megtérítésének kérdésében a biztosító társasággal, polgári peres eljárást kezdeményezhetünk, illetve azt megelőzően egyes esetekben (kivéve a KGFB által térített kár esetén a vétlen károsult) fordulhatunk a Pénzügyi Békéltető Testülethez, ahol szakemberek bevonásával tesznek kísérletet egyezség létrehozására a felek között. Jelentős kár vagy személyi sérülés esetén indokolt a szakterületen jártas szakemberek, ügyvédek, igazságügyi műszaki szakértő bevonása az felkészülésbe, a megalapozott álláspont kialakítása érdekében.

Mi a teendő ismeretlen gépjármű által okozott kár esetén?

Az ilyen jellegű károk alapesetben csak CASCO biztosítás terhére térülnek, illetve felelősségi alapon csak akkor, ha egy rendőrségi eljárás eredményeképpen az elkövető személyére fény derül.

Kivétel, ha súlyos személyi sérülés, vagy haláleset történt, ekkor a gépjárműkárt is rendezi a Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban: MABISZ) mint a Kártalanítási Számla kezelője.

Mi a teendő biztosítatlan gépjármű által okozott baleset esetén?

Ha nem ismert a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója, akkor a károkozó felelősségbiztosítójáról kizárólag konkrét káresemény kapcsán a MABISZ nyújt tájékoztatást.

Amennyiben a károkozó a baleset időpontjában nem rendelkezett érvényes felelősségbiztosítással, a kárt a MABISZ, mint a Kártalanítási Számla kezelője rendezi.

Ilyen esetben a káreseményt a károsult felelősségbiztosítójánál kell bejelenteni a kárfelmérés és a további intézkedések elvégzése érdekében.

Mi a teendő, ha külföldön kárt okozunk?

Ilyen esetben is az általános szabályok szerint kell eljárnunk a balesetet követően, a baleset bekövetkezését a hazaérkezés napjától számított 5 napon belül a saját felelősségbiztosítónál be kell jelenteni. A bejelentés során meg kell adni a baleset körülményeit és a biztosító által kért adatokat és át kell adni az addig keletkezett iratokat.

Mi a teendő, ha külföldön kárt okoz nekünk egy külföldi rendszámú gépjármű?

A magyar károsultnak több lehetősége is van kártérítési igényének érvényesítésére.

1. Amennyiben a baleset a Zöldkártya Rendszer valamely tagországa területén következett be, és a kárt az Európai Unió valamely más tagállamában üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult igényével közvetlenül fordulhat a károkozó külföldi felelősségbiztosítójához vagy annak magyarországi kárrendezési megbízottjához. A kárrendezési megbízott feladata a károsult igényének beterjesztése külföldi partneréhez és a partner jóváhagyásával az igény rendezése.

2. Ha a balesetet nem az Európai Unió valamely tagországa területén üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult nem tudja igénybe venni kárrendezési megbízott segítségét. Ilyen esetben igényét közvetlenül a külföldi felelősségbiztosítóval szemben érvényesítheti. Abban az esetben, ha a károkozó gépjármű nem az Európai Unió területén és nem is a baleset helye szerinti országban lett üzembe helyezve, a károsultnak lehetősége van eldönteni, hogy igényének rendezését közvetlenül a károkozó felelősségbiztosítójától, vagy annak a baleset helye szerinti képviselőjétől (úgynevezett „levelező”) kéri.

3. Amennyiben a baleset a Zöldkártya Rendszeren kívül következik be, a kártérítés érvényesítése közvetlenül a károkozóval szemben történhet. A kárigények elbírálása és a kár rendezése a baleset helye szerinti ország jogszabályai szerint történik.

Mi a teendő, ha Magyarországon kárt okoz nekünk egy külföldi rendszámú gépjármű?

Kártérítési igényünket a külföldi gépjármű felelősségbiztosítójának magyar levelezőjével szemben érvényesíthetjük. Ezzel kapcsolatos nehézség esetén a törvény által előírt 30 napos kárbejelentési határidőre tekintettel, a károk felmérése érdekében a károsult saját felelősségbiztosítójához fordulhatunk szívességi kárfelvételt kérve.

Milyen szabályok vonatkoznak a zöldkártya kiváltására?

A biztosítási zöldkártya a gépjármű biztosítási fedezetének, a biztosítás fennállásának igazolására szolgál külföldön, a Zöldkártya Rendszer országaiban. A MABISZ honlapja részletes tájékoztatást ad a Zöldkártya Rendszer országairól: http://www.mabisz.hu/hu/gepjarmu-karrendezesi-iroda/nemzeti-iroda/682-nemzeti-iroda-tajekozato.html. Mindenki a saját felelősségbiztosítójánál kérheti kiváltását, ahol azt ingyenesen rendelkezésére bocsátják. A zöldkártya általában a felelősségbiztosítási fedezet fennállásának utolsó napjáig, de legalább 15 napig érvényes. Abban az esetben, ha olyan országba utazunk, amely nem tagja a Zöldkártya Rendszernek, akkor az illető ország határán az ott előírt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kell megkötni.

Mi az a bonus-malus besorolás?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződője a kármentességért az alapdíjból díjkedvezményre (bonus) jogosult, azonban károkozás esetén díjtöbblet fizetésére köteles (malus), a károkozások számától és mértékétől függően. Jelenleg 10 bonus és 4 malus osztályba történik a besorolás.

Hogyan történik a bonus-malus besorolás megállapítása?

A 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet hatálybalépésével, 2011. június 15-től változtak a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, és a kártörténeti igazolás kiadásának szabályai. Változatlanul 10 bonus és 4 malus osztály marad, azonban aki új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást köt, annak bonus-malus besorolását a biztosító – a korábbi papír alapú igazolások helyett – a saját nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen A00 osztályba sorolja. Fontos, hogy a rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap között lekérdezi az elektronikusan vezetett kártörténet nyilvántartásból a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A beazonosítást a biztosító az üzembentartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártörténeti rendszer azonosító szám alapján végzi, a besorolást a közvetlenül megelőző biztosítási időszak kárnyilvántartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megállapítja a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, egyidejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzembentartónak, amennyiben az az üzembentartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.

Mi a következménye, ha pontatlanul adtuk meg a bonus-malus besoroláshoz szükséges adatokat?

Fontos, hogy pontosan adjuk meg a beazonosításhoz szükséges adatokat (pl. rendszám, kötvényszám), mert ha a nyilvántartásban nem azonosíthatók be az adatok, vagy eltérnek egymástól, akkor erről a biztosító a 30. és 45. nap között értesíti az ügyfelet, és kéri a megfelelő adatokat. Ha a biztosítási időszak kezdetét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak. Valótlan adatok közlése esetén, melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.

Mi a teendő, ha veszélyes burkolathibát vesz észre az ember?

Ha az érintett útszakasz a Magyar Közút Nonprofit Zrt kezelésébe tartozik, a bejelentést megtehetjük a területileg illetékes megyei vagy autópálya szakasz diszpécserszolgálatánál, illetve a társaság Útinform szolgálatánál. Bővebb információ: https://www.utinform.hu/static/katyukar-karrendezes-katyu-bejelentes

Mi a teendő kátyúkár esetén?

A kárt keletkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni a káresemény helye szerinti közútkezelőnél. A bejelentés igazolható módon tértivevényes levél útján történjen.

Még a helyszínen fontos, hogy megfelelő bizonyítékokat vegyünk fel a kár bekövetkezésére a későbbi viták elkerülése végett. Lehetőség van rendőrt hívni és jegyzőkönyvet felvetetni a káreseményről (amely jegyzőkönyv külön térjen ki arra is, hogy úthibákra figyelmeztető táblával volt-e jelölve a kérdéses útszakasz). Mindenképpen készítsünk fényképeket a sérült járműről, kerékről, útszakaszról (és a kátyúról). Ha van tanúja a káreseménynek, akkor az adatait fel kell venni, és a közút kezelőjének bejelenteni. A gépkocsi kijavítása esetén a javítás költségét számlával kell igazolni és a kiszerelt alkatrészeket meg kell őrizni, hogy a kárszakértő megtekinthesse.

Célszerű azonban a javítással a közút kezelője által kiküldött kárszakértőt megvárni. A kárbecslés meghiúsulása esetén kárigény nem érvényesíthető.

A kárigénylő az kártérítési igényének elutasítása ellen polgári peres eljárás keretében élhet jogorvoslattal. Természetesen, ha az autósnak van CASCO biztosítása, vagy a kötelező biztosításhoz kapcsolódó ún. „kátyúkár” biztosítása, akkor a biztosító a kár összegét (illetve a szerződéses konstrukcióhoz igazodóan a kár megfelelő részét) megtéríti.

Mit tegyen, ha nem találja a gépjárművét ott, ahova leállította?

Ebben az esetben a helyszínen tájékozódjon majd, ha ez eredménytelen, haladéktalanul hívja fel a rendőrség ügyeletét a 107-es, vagy 112-es telefonszámon. Ők felvilágosítást tudnak adni arról, hogy elszállították a gépjárművét (pl. mert tiltott helyen, a forgalmat akadályozva parkolt), és közlik, hogy a járművet hol, milyen feltételekkel veheti át. Az átvételt fontos mielőbb elintézni, mert a tárolási díj összege az idő múlásával emelkedik.

Amennyiben nem szállították el a gépjárművet, bűncselekmény történt, haladéktalanul jelentse be a gépjármű eltulajdonítását, és tegyen feljelentést.

A gépjármű minden javítását márkaszervizben kell elvégeztetni?

Az Európai Bizottság a gépjármű ágazatot érintő új csoportmentességi rendeletet fogadott el 2010. május 27-én. A rendelethez fűzött iránymutatás értelmében a Bizottságnak lehetősége van fellépni a gyártó jótállással való visszaélése esetén is. Gyakoriak ugyanis az olyan esetek, hogy egy gépjármű gyártója a vevőnek biztosított jogszabályi (kötelező), vagy kibővített jótállást attól teszi függővé, hogy az egyébként nem garanciális javítási és karbantartási munkálatok, is csak a szerződéses javítóműhely hálózaton belül végeztethetők el, illetve a jótállást a gyártó alkatrészeinek felhasználásához kötik olyan esetekben is, amikor az alkatrészcserét nem fedezi a jótállás.

Fontos megemlíteni, hogy a ’garancia’ kifejezés nem létezik a jogban, helyette a ’jótállás’ és a ’szavatosság’ fogalmak a pontosak. A’garancia’kifejezés a hétköznapokban a jótállásra használatos.

A jótállás azt jelenti, hogy a vállalkozásnak, kereskedőnek garantálnia kell az adott termék hibátlan működését egy bizonyos ideig. A 151/2003 (IX.22). Kormányrendelet szerint a kötelező jótállás 1 év az adott jogszabályban szereplő termékekre, például a 10.000 Ft. eladási ár feletti közlekedési eszközökre, különösen a személygépkocsira. Az 1 éves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A forgalmazó vagy a szolgáltató ennél hosszabb időtartamot írásbeli megállapodásban vállalhat. Fontos,hogy a jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi,az üzembe helyezés napjával kezdődik.

A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni.

A 2010. június 01-én életbe lépett szabályozás alapján az autógyártók nem tehetik az autóikhoz kapcsolódó garanciát függővé attól, hogy a különböző karbantartási javítási munkálatokat hivatalos márkaszervizben végezték-e el.

A fenti rendelkezés nem érinti azonban a gépjármű gyártók azon jogát, hogy a garanciális javítás körébe tartozó – azaz a gyártó által térített – javítások elvégzésére hivatalos márkaszervizek igénybevételét követeljék meg. A jótállásból eredő javítási munkálatok visszautasítását eredményezheti az is, ha a gépjármű meghibásodásához az vezetett, hogy egy javítóműhely nem megfelelő módon végzett el egy karbantartási vagy javítási munkálatot, vagy nem megfelelő minőségű pótalkatrészt szerelt a gépjárműbe.

Fontos, hogy ha a jármű tulajdonosa a garanciális idő alatt független szervizben javíttatta járművét, majd garanciális hiba miatt a márkaszervizhez fordul, tudnia kell bizonyítani, hogy az addig elvégzett javítási munkálatok szakszerűek voltak. Ezért minden javítási munkánál meg kell követelni, hogy gyári, vagy gyárilag minősített alkatrészek kerüljenek beszerelésre, illetve ahhoz is ragaszkodni kell, hogy a szerviz pontos dokumentációt vezessen a beépített alkatrészekről, valamint az elvégzett munkálatokról. Amennyiben egy garanciális vitánál a szakszerűség igazolása nem sikerül, az garanciavesztéssel járhat.

A vállalkozó kizárhatja a gépjármű szavatosságát az adásvételi szerződésben?

A gépjármű fogyasztó általi vásárlása esetén a szavatossági jogot nem lehet kizárni.

Mi a teendő a szerződéskötés előtt?

Célszerű első lépésként a gépjármű műszaki állapotáról hitelt érdemlően tájékozódni. A gépjármű állapotfelmérésében a Magyar Autóklub (a továbbiakban: MAK) műszaki pontjain kaphatunk segítséget. Itt elérhetőek a MAK országos műszaki szervizpontjai illetve vizsgapontjai: szervizpontok.

Az eredetiség vizsgálat elvégzésének kötelezettjét a jogszabályok nem rögzítik, de a tulajdonjog átvezetéséhez szükséges és a vevő alapvető érdeke, hogy a gépjármű eredetéről hitelt érdemlően megbizonyosodjon, még az adásvételi szerződés megkötését és a vételár kifizetését megelőzően.

Ezt követik a jogi teendők, annak érdekében, hogy leendő „kedvencünk” ne okozzon csalódást.

Használt autó vásárlása esetén mindenekelőtt meg kell bizonyosodni arról, hogy a gépjármű az összes okirattal rendelkezik-e, és van-e vezetett szervizkönyve. Fontos, hogy a gépkocsi tulajdonjogát a törzskönyv igazolja, azaz csak a törzskönyvben szereplő tulajdonostól vásároljunk. Nem lehet a gépjárművön olyan korlátozás, amely a tulajdonosváltozás átvezetését lehetetlenné teszi (pl. elidegenítési és terhelési tilalom). Az adásvételi szerződésnek megkötése előtt minden esetben meg kell tudni, hogy a gépkocsit meghirdető személy a tulajdonos, vagy csak ún. bizományos, vagyis közvetítő. Az adásvételi szerződés kötelező tartalmi elemeit külön jogszabály szabályozza, ezek hiányában a járási, fővárosi kormányhivatal okmányirodai osztálya nem vezeti át a tulajdonosváltozást. A Magyar Autóklub a regisztrált tagjainak a honlapon ingyenesen elérhetővé teszi az adásvételi szerződés mintáját elektronikus formában a www.autoklub.hu weboldalon. Mindkét fél, (de különösen a vevő) érdeke, hogy a szerződés a gépjármű lényeges adatait, állapotát rögzítse, mert így a későbbi viták elkerülhetőek. A felek és a két tanú mindig legyen jelen a szerződéskötéskor, a sokszor felajánlott „bianco” szerződés aláírása veszélyeket hordoz magában.

Fontos, hogy a gépjármű átruházásakor a vevőnek meg kell kapni a törzskönyvet, a forgalmi engedélyt és a már korábban felhasznált járműkísérő lapot. A gépjárművel kapcsolatos eljárásokkal kapcsolatban további tájékoztatást ad az Ügyfélkapu oldala: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410001/420003/Gepjarmuvel_kapcsolatos_eljarasok20091202.html?ugy=gepjvas.html

Érdemes lehet megnézni vásárlás előtt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Gépjármű Zálogjogi Nyilvántartást, hogy a megvásárolandó gépjármű jelzálog tárgyát képezi- e. Aki egy fokkal nagyobb biztonságra vágyik, vethet egy pillantást a hitelbiztosítéki nyilvántartásra is, arra az esetre, ha véletlenül oda került volna bejegyzésre a jelzálogjog.

A nyilvántartások csupán jelzálogjog fennállását vagy fenn nem állását tanúsítják, kézizálogjogról nem rendelkeznek.

Hogyan kell eljárni a szerződéskötése után?

A vevő teendői:

  • - Biztosító megkeresése: a közúti forgalomban csak kötelező felelősségbiztosítással lehet részt venni, és csak a biztosítás megkötésének, fedezete meglétének igazolását követően lehet a tulajdonos változást bejegyezni. A korábbi kgfb az adásvétel tényével és a birtokbaadással megszűnik, így az új tulajdonos csak új megkötött biztosítással hajthat ki a közutakra.
  • - A tulajdonszerzést 15 napon belül be kell jelenteni bármely okmányirodában az adásvételi szerződés csatolásával. A tulajdonjog átvezetéséhez a vevőnek be kell mutatni a 60 napnál nem régebbi eredetiségvizsgálatról szóló dokumentumot, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fennállását igazoló okiratot, valamint az átíráshoz kapcsolódó illeték megfizetésének igazolását.
  • - A gépjárműadó fizetési kötelezettség keletkezésének bejelentése az illetékes önkormányzatnak.

Az eladó teendői:

  • - A gépjármű kötelező biztosítójának a megkeresése és az eladás tényének bejelentése, csatolva a szerződés másolatát, célszerű bónuszigazolást kérni, ha új gépjárműre át kívánjuk venni a megszerzett fokozatot. Amennyiben CASCO biztosítással is rendelkezik, úgy a szerződés felmondása, érdekmúlásra tekintettel.
  • - A teljes bizonyító erejű magánokiratot, azaz az adásvételi szerződést mellékelve, a tulajdonosváltozást 8 napon belül be kell jelentenie az okmányirodában. A közlekedési igazgatási hatóság a bejelentés tényét és időpontját a nyilvántartásba 3 napon belül bejegyzi
  • - A gépjárműadó fizetési kötelezettség megszűnésének bejelentése az illetékes önkormányzatnak. Az adókötelezettség következő év január elsejével szűnik meg.

Milyen költségekkel jár a gépjármű tulajdonjogának átírása?

Az új törzskönyv és új forgalmi engedély kiállításának a díja összesen 12.000.-Ft. Emellett vagyonszerzési illetéket kell fizetni, amelyet a jármű motorjának teljesítménye, és a gépjármű kora alapul vételével, az alábbi táblázat alapján lehet megállapítani:

Jármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) Jármű gyártástól számított kora
0-3 év 4-8 év 8 év felett
0-40 550 Ft/kW 450 Ft/kW 300 Ft/kW
41-80 650 Ft/kW 550 Ft/kW 450 Ft/kW
81-120 750 Ft/kW 650 Ft/kW 550 Ft/kW
120 felett 850 Ft/kW 750 Ft/kW 650 Ft/kW

Az eredetiségvizsgálat hatósági áras tevékenység, ennek ára személygépjárművek esetén a következő:

  • - 1400 cm3-ig 17 000 Ft
  • - 1401-2000 cm3-ig 18 500 Ft
  • - 2001 cm3 felett 20 000 Ft

Mi a teendő, ha gépjármű megvásárlását követően derül ki, hogy a gépjárműnek rejtett hibája van?

Magánszemély eladó esetén csak 6 hónap a szavatossági idő, és ez a helyzet akkor is, ha a kereskedő bizományosként jár el, és az adásvételi szerződés a gépjármű tulajdonosa és a vevő között jön létre, ezért nagyon fontos az eladó személyének tisztázása. A közvetlenül kereskedőtől, fogyasztói szerződés keretében vásárolt használt autóra a jogszabály szerint 2 év szavatosság jár, melyet szerződésükben a felek érvényesen 1 évre csökkenthetnek, és ezt a korlátozást a kereskedők által használt szerződések többnyire tartalmazzák is. A szavatosság azt jelenti, hogy ha a fenti időn belül olyan hiba jelentkezik, ami már a vásárlás pillanatában is fennállt, és erről a vevőnek nem volt tudomása, akkor a vevő hibás teljesítés miatti igénnyel léphet fel az eladóval szemben. Ugyanakkor a szokásos, a gépjármű korából és elhasználódásából eredő hibák nem róhatók fel az eladónak. Ezen belül a teljesítést követő első 6 hónapban vélelmezni kell, hogy a hiba oka már a teljesítéskor fennállt, kivéve, ha e vélelem a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Hibás teljesítés esetén lehet kérni kijavíttatást, ha pedig ez valamilyen oknál fogva nem lehetséges, akkor árleszállítást, vagy akár el is lehet állni az adásvételtől. Ezen felül a hibás teljesítésből eredő károk megtérítését is lehet kérni.

A hiba felfedezése után a lehető legrövidebb időn belül közölni kell a kifogást az eladóval. Amennyiben a közléssel indokolatlanul késlekedik a vevő, az ebből a késedelemből eredő károk megtérítésére kötelezheti őt az eladó. Fogyasztói szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni.

Az igényérvényesítés nem egyszerű, mert a gépkocsi adásvételkori műszaki állapotát kell bizonyítani egy későbbi időpontban, és ez sokszor még műszaki szakértő igénybevételével sem lehetséges.

Használt autó vásárlása esetén van-e jótállás?

Jótállás főszabály szerint csak az új tartós fogyasztási cikkekre terjed ki, így használt autó vásárlása esetén a hatályos jogszabályok alapján csak szavatossági igénnyel élhetünk.

Hogyan tudjuk érvényesíteni a hibás teljesítésből fakadó igényeinket?

Ha vitára kerül sor, mert az eladó nem ismeri el, hogy a javításra váró hiba, már az értékesítés pillanatában is fennállt, úgy a vevő peres eljárás útján érvényesítheti az igényét. A költséges peres eljárások elkerülése végett, vállalkozással kötött adásvételi szerződés esetén igénybe lehet venni a békéltető testületek ingyenes és gyors eljárást. Az egyeztetés eredménye lehet elutasítás, amennyiben a fogyasztó nem bizonyítja megfelelően állításait, illetve egyezség, továbbá ajánlás vagy kötelezést tartalmazó határozat, attól függően, hogy az eljárás kezdetén a vállalkozó hogyan nyilatkozott arról, hogy magára nézve kötelezőnek fogadja-e el a döntést. A békéltető testület döntése nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bíróság előtt érvényesítse.

Közlekedési bírságok

A bírságok széles skálája és a könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatokba foglaltuk azokat a szabályszegéseket, melyek elkövetésekor előre meghatározott összegű bírság kiszabására kerül sor.

Felhívjuk a figyelmét, hogy az előre rögzített összegű bírságokkal sújtandó szabályszegések nem fedik le valamennyi szankcionált esetet. Azok a szabályszegések, amelyekért nem jár fix összegű bírság az általános szabályok szerint bírálandóak el, azaz helyszíni bírság ötezer forinttól ötvenezer forintig (hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén hetvenezer forintig), szabálysértési pénzbírság ötezer forinttól százötvenezer forintig, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén háromszázezer forintig szabható ki.

A közigazgatási bírságokat itt és a fix összegű szabálysértési bírságokat itt tekintheti meg.

Ha kíváncsi arra, hogy konkrét sebességkorlát átlépése esetén (pl. lakott terület 50 km/h) mekkora összegű bírság kiszabására számíthat itt megtekintheti.

Közigazgatási bírságok

2018. november 01.-től hatályos joganyag

Objektív felelősség alapján az üzemben tartóval szemben kiszabható bírságok a 410/2007. (XII.29.) Korm. rendelet alapján vagy amennyiben ismertté válik, akkor az elkövető járművezető személlyel szemben a 156/2009. (VII.29.) Korm. rendelet alapján kiszabásra kerülő közigazgatási bírságok

A megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó rendelkezések Bírság Jogszabály
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ)
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
50 km/óra sebességig:
a) 15 km/óra felett 25 km/óráig 30 000 Ft

KRESZ 14. § (1) bekezdés d) pont,

KRESZ 14. § (1) bekezdés z/1. pont,

KRESZ 26. § (1) bekezdés,

KRESZ 26. § (2) bekezdés,

KRESZ 39/A. § (2) bekezdés.

b) 25 km/óra felett 35 km/óráig 45 000 Ft
c) 35 km/óra felett 45 km/óráig 60 000 Ft
d) 45 km/óra felett 55 km/óráig 90 000 Ft
e) 55 km/óra felett 65 km/óráig 130 000 Ft
f) 65 km/óra felett 75 km/óráig 200 000 Ft
g) 75 km/óra felett 300 000 Ft
51-100 km/óra sebesség között:
a) 15 km/óra felett 30 km/óráig 30 000 Ft

KRESZ 14. § (1) bekezdés d) pont,

KRESZ 26. § (1) bekezdés,

KRESZ 26. § (2) bekezdés.

b) 30 km/óra felett 45 km/óráig 45 000 Ft
c) 45 km/óra felett 60 km/óráig 60 000 Ft
d) 60 km/óra felett 75 km/óráig 90 000 Ft
e) 75 km/óra felett 90 km/óráig 130 000 Ft
f) 90 km/óra felett 105 km/óráig 200 000 Ft
g) 105 km/óra felett 300 000 Ft
100 km/óra sebesség fölött:
a) 20 km/óra felett 35 km/óráig 30 000 Ft

KRESZ 14. § (1) bekezdés d) pont,

KRESZ 26. § (1) bekezdés,

KRESZ 26. § (2) bekezdés.

b) 35 km/óra felett 50 km/óráig 45 000 Ft
c) 50 km/óra felett 65 km/óráig 60 000 Ft
d) 65 km/óra felett 80 km/óráig 90 000 Ft
e) 80 km/óra felett 95 km/óráig 130 000 Ft
f) 95 km/óra felett 110 km/óráig 200 000 Ft
g) 110 km/óra felett 300 000 Ft
A vasúti átjáró előtti megállásra vonatkozó rendelkezések 30 000 Ft

KRESZ 39. § (3) bekezdés b), c), e), h) pont.

A vasúti átjáróra történő ráhajtásra vonatkozó rendelkezések 60 000 Ft

KRESZ 39. § (5) bekezdés a) és b) pont.

A továbbhaladás tilalmát jelző fényjelzés 50 000 Ft

KRESZ 9. § (4) bekezdés d) pont.

Haladás leálló sávon 100 000 Ft

KRESZ 36. § (1) bekezdés,

KRESZ 37. § (2) bekezdés.

A behajtás tilalmára 30 000 Ft

KRESZ 13. § (1) bekezdés g), g/1), i), i/1) pont,

KRESZ 14. § (1) bekezdés n), z) pont.

A kötelező haladási irányra 50 000 Ft

KRESZ 13. § (1) bekezdés a), a/1), b), c) pont,

KRESZ 14. § (1) bekezdés a), b), c) pont.

Korlátozott forgalmú övezetre (zóna) 30 000 Ft

KRESZ 14. § (1) bekezdés z/2) pont

Objektív felelősség alapján az üzemben tartóval szemben kiszabható bírságok a 410/2007. (XII.29.) Korm. rendelet alapján
A gépjárművel engedély nélkül történő közlekedés
a) védett természeti terület 150 000 Ft

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38. § (1) bekezdés j) pont

b) fokozottan védett természeti területen 300 000 Ft
Az engedélyezett közlekedési útról való letérés a védett vagy fokozottan védett természeti területen 100 000 Ft

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38. § (1) bekezdés j) pont

Az ismertté vált elkövető járművezető személlyel szemben kiszabható bírságok a 156/2009. (VII.29.) Korm. rendelet alapján
BIZTONSÁGI ÖV Járművezetővel és utassal szemben is kiszabható a bírság
lakott területen 10 000 Ft

KRESZ 48. § (4) bekezdés

lakott területen kívül 15 000 Ft
autóúton, autópályán 20 000 Ft
ITTAS VEZETÉS
gépi meghajtású járművet vezető szervezetében 0,30 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,15 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációt meg nem haladó értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van 30 000 Ft

KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pont

gépi meghajtású járművet vezető szervezetében 0,30 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,15 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál magasabb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, amennyiben az nem minősül bűncselekménynek 100 000 Ft

KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pont

nem gépi meghajtású járművet - a kerékpár kivételével - vezető vagy hajtó szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál magasabb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, amennyiben az nem minősül bűncselekménynek és a járművel
a) nem főúton közlekednek 10 000 Ft

4. § (1) bekezdés c) pont és 4. § (4) bekezdése

b) főúton közlekednek 30 000 Ft

Bízunk abban, hogy összeállításunk segítséget nyújt eligazodni a közlekedési bírságok labirintusában.

Fix összegű helyszíni bírság

A 63/2012. (IV.2.) Korm. rendelet alapján kiszabásra kerülő kötelező mértékű helyszíni bírság és szabálysértési pénzbírság összege 2012. szeptember 01.
Szabálysértési törvény Szabálysértés Helyszíni bírság Szabálysértési pénzbírság Megszegett jogszabály
218. § Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése Az elsőbbségre vonatkozó szabályok (amennyiben a Szabs. tv. 219. §-ában meghatározott közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 28. § (1) bekezdés,
KRESZ 29. § (1) bekezdés,
KRESZ 31. § (5) bekezdés,
KRESZ 31. § (8) bekezdés b) pont,
KRESZ 42. § (1) bekezdés.
Az elsőbbség revonatkozó szabályok (amennyiben a Szabs. tv. 219. §-ában meghatározott közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés 15 000 Ft 30 000 Ft KRESZ 28. § (2) bekezdés,
KRESZ 43. § (1) bekezdés,
KRESZ 43. § (3) bekezdés.
Az előzésre vonatkozó szabályok (amennyiben a Szabs. tv. 219. §-ában meghatározott közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 14. § (1) bekezdés f) pont,
KRESZ 14. § (1) bekezdés g) pont,
KRESZ 34. § (8) bekezdés.
220. § Engedély nélküli vezetés Az engedélyhez kötött jármű vezetője nem rendelkezik járművezetésre jogosító okmánnyal 45 000 Ft 90 000 Ft KRESZ 4. § (1) bekezdés a) pont.
Az engedélyhez kötött jármű vezetője nem rendelkezik járművezetésre jogosító kategóriával 35 000 Ft 70 000 Ft KRESZ 4. § (1) bekezdés a) pont.
Az engedélyhez kötött jármű vezetését olyan személynek adja át, aki nem rendelkezik járművezetésre jogosító okmánnyal 25 000 Ft 50 000 Ft KRESZ 4. § (2) bekezdés.
Az engedélyhez kötött jármű vezetését olyan személynek adja át, aki nem rendelkezik járművezetésre jogosító kategóriával 20 000 Ft 40 000 Ft KRESZ 4. § (2) bekezdés.
A járművezető utánképzésen történő részvételének hiánya miatt szünetel a vezetési jogosultság 45 000 Ft 90 000 Ft KRESZ 4. § (1) bekezdés a) pont.
221. § Érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés A jármű műszaki érvényességi ideje több mint három hónapja lejárt, de hat hónapot nem haladta meg 20 000 Ft 40 000 Ft KRESZ 5. § (1) bekezdés c) pont.
A jármű műszaki érvényességi ideje több mint hat hónapja lejárt, de egy évet nem haladta meg 25 000 Ft 50 000 Ft KRESZ 5. § (1) bekezdés c) pont.
A jármű műszaki érvényessége több mint egy éve lejárt 30 000 Ft 60 000 Ft KRESZ 5. § (1) bekezdés c) pont.
223. § Megkülönböztető jelzést adó készülékkel kapcsolatos szabálysértés Megkülönböztető fényjelzést vagy a hangjelzést adó készülék gépjárműre történő jogosulatlan felszerelése 20 000 Ft 40 000 Ft A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III.13.) IRM rendelet 2. § (1) bekezdés
A megkülönböztető fényjelzés vagy a hangjelzést adó készülék közterületen lévő gépjárműben engedély nélküli birtoklása 15 000 Ft 30 000 Ft Szabs. tv. 223. § b) pont
224. § Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése A közúti közlekedésre vonatkozó szabályok megsértése (amennyiben a Szabs. tv. 219. §-ában meghatározott közúti közlekedés rendjének 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 3. § (2) bekezdés,
KRESZ 14. § (1) bekezdés h)-m), o)-u), y), z/1) pont,

KRESZ 18. § (1) bekezdés c) és k) pont,
KRESZ 25. § (2) bekezdés,
29. § (2) bekezdés,
KRESZ 31. § (1)-(4) bekezdés,
KRESZ 33. § (2) bekezdés,
KRESZ 37. § (3) bekezdés b) pont,
KRESZ 48. § (9) bekezdés.
A közúti közlekedésre vonatkozó szabályok megsértése (amennyiben a Szabs. tv. 219. §-ában meghatározott közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés nem állapítható meg) 15 000 Ft 30 000 Ft KRESZ 48. § (7) bekezdés.
Megállás a "Megállni tilos" jelzőtábla hatálya alatt 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 15. § (1) bekezdés a) pont.
Várakozás a "Várakozni tilos" jelzőtábla hatálya alatt 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 15. § (1) bekezdés b) pont.
A "Korlátozott várakozási övezet" jelzőtábla alá kihelyezett kiegészítő táblában meghatározottól eltérő várakozás 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 15. § (1) bekezdés c) pont.
A megállni és várakozni tilos jelzőtáblák alatt elhelyezett tilalom területi hatályára vonatkozó kiegészítő tábla rendelkezéseinek megsértése 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 15. § (3) bekezdés.
A megállni tilos jelzőtábla alatt elhelyezett időszakot meghatározó kiegészítő tábla rendelkezéseinek megsértése 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 15. § (4) bekezdés.
A várakozni tilos jelzőtábla alatt elhelyezett időszakot meghatározó kiegészítő tábla rendelkezéseinek megsértése 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 15. § (4) bekezdés.
A várakozni tilos jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán megjelölt időtartamot meghaladó várakozás 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 15. § (5) bekezdés.
A várakozni tilos jelzőtábla alatt a kijelölt rakodóhely szabadon hagyása édekében történő kiegészítő táblával történő várakozási tilalom megsértése 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 15. § (6) bekezdés.
A megállni tilos jelzőtábla alatt elhelyezett az útpadkán történő megállást tiltó kiegészítő jelzőtáblával történő megállási tilalom megsértése 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 15. § (7) bekezdés.
A várakozni tilos jelzőtáblák alatt elhelyezett az útpadkán történő várakozási tilalomra utaló kiegészítő jelzőtábla rendelkezésének megsértése 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 15. § (7) bekezdés.
A megállási és várakozási tilalmat jelző jelzőtáblák hatálya alatt történő megállás, illetve várakozás, ha a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla a szabálytalanul várakozó jármű elszállítását lehetővé teszi 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 15. § (9) bekezdés.
A mozgáskorlátozott várakozóhelyen való jogosulatlan várakozás 50 000 Ft 100 000 Ft KRESZ 17. § (1) bekezdés e) pont.
Megállás autópálya és autóút úttestjén és leálló sávon 20 000 Ft 40 000 Ft KRESZ 37. § (4) bekezdés.
Megállás "az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban" szabály megszegésével 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 40. § (1) bekezdés
Megállás egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely nem marad 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 40. § (2) bekezdés.
Megállás ott ahol a jármű fényjelző készülék vagy jelzőtábla jelzésének az észlelését akadályozza 15 000 Ft 30 000 Ft KRESZ 40. § (5) bekezdés a) pont.
Megállás ott ahol a jármű és az úttesten lévő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 40. § (5) bekezdés b) pont.
Megállás be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a járművet a több jármű vezetője kellő távolságból nem észlelheti 20 000 Ft 40 000 Ft KRESZ 40. § (5) bekezdés c) pont.
Megállás körforgalmú úton, útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül 15 000 Ft 30 000 Ft KRESZ 40. § (5) bekezdés d) pont.
Megállás kijelölt gyalogos átkelőhelyen, valamint a gyalogos átkelőhely előtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb járművel 15 méter távolságon belül 25 000 Ft 50 000 Ft KRESZ 40. § (5) bekezdés e) pont.
Megállás hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál 15 000 Ft 30 000 Ft KRESZ 40. § (5) bekezdés f) pont.
Megállás vasúti átjáróban és attól számított 30 méter távolságon belül, valamint vasúti és villamospályán és ezekhez olyan közel, hogy a jármű a vasúti jármű vagy a villamos közlekedését akadályozza 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 40. § (5) bekezdés g) pont.
Megállás más járművel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, vagy taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 40. § (5) bekezdés h) pont.
Megállás autóbuszöbölben és autóbusz forgalmi sávban 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 40. § (5) bekezdés i) pont.
Megállás villamos megállóhelynél lévő járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttestrészen 15 000 Ft 30 000 Ft KRESZ 40. § (5) bekezdés j) pont.
Megállás 1000 kg-nál nagyobb tengelyterhelésű járművel járdán 20 000 Ft 40 000 Ft KRESZ 40. § (5) bekezdés k) pont.
Megállás kapaszkodósávon, gyorsító- és lassító sávon, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon, kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton 20 000 Ft 40 000 Ft KRESZ 40. § (5) bekezdés l) pont.
Megállás különösen veszélyes helyen, az útburkolati jellel jelzett területen 15 000 Ft 30 000 Ft KRESZ 40. § (5) bekezdés m) pont.
Megállás a járdán anélkül, hogy azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 40. § (8) bekezdés a) pont.
A jármű úgy áll meg a járdán, hogy a járda szélességének több mint a felét elfoglalja 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 40. § (8) bekezdés b) pont.
Megállás a járdán anélkül, hogy a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon maradna 15 000 Ft 30 000 Ft KRESZ 40. § (8) bekezdés c) pont.
Megállás a járdán olyan járművel, amelynek tengelyterhelése az 1000 kg-ot meghaladja 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 40. § (8) bekezdés d) pont.
Várakozás a három külön úttesttel rendelkező út középső úttestjén 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 41. § (2) bekezdés a) pont.
Várakozás lakott területen kívül főútvonal úttestjén 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 41. § (2) bekezdés b) pont.
Várakozás úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett 10 000 Ft 20 000 Ft KRESZ 41. § (2) bekezdés e) pont.
225. § Közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése A közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése 15 000 Ft 30 000 Ft A közúti közlekedési igazgatási faladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet 69. § (3) bekezdés,
70. § (3) bekezdés,
70. § (5) bekezdés,
93. § (2) bekezdés.
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999.
évi LXXXIV. törvény 33. § (1) bekezdés.
230. § Szmogriadó szabályainak mozgó légszennyező forrásokkal való megsértése Szmogriadó elrendelése esetén vagy annak megelőzése érdekében bevezetett, a mozgó légszennyező forrás használatára vonatkozó forgalomkorlátozások vagy intézkedések megsértése 15 000 Ft 30 000 Ft Szabs. tv. 230. §

Lehet-e büntetőpontot kapni közigazgatási bírság esetén?

Közigazgatási bírságok esetén is büntetőpontra kell számítani. A közigazgatási eljárás során előéleti pontot kell megállapítani, ha - az objektív felelősség alapján - a közigazgatási bírságot a járművezetővel szemben szabják ki (menetlevél vagy nyilatkozat alapján), vagy helyszíni ellenőrzés során szabják ki a járművezetővel szemben. Közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések esetén akár 9 pont is kiszabásra kerülhet, (pl. engedély nélkül személygépkocsival végzett közúti közlekedési szolgáltatás estén) így a jogosítvány ideiglenes visszavonását (6 hónapra) eredményező 18 pont (3 év alatt) sokkal gyorsabban, akár 2-3 súlyosabb szabályszegés esetén is összegyűlhet.

A közúti közlekedési nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartó) az adott jogszabály szerinti vezetői engedély nyilvántartás részeként vezeti a pontrendszer jogszabályban meghatározott adatait, többek között a határozat jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának idejét, helyszíni bírság és a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság kiszabásának idejét.

Hogyan történik a meg nem fizetett közigazgatási bírság behajtása?

Magyarországon forgalomba helyezett gépjárművek esetén a bírság adók módjára behajtható. A jogerősen kiszabott közigazgatási bírság esetén a befizetési határidő elmulasztása esetén, 8 napon belül a rendőrhatóság – kötelező szabályként – kezdeményezi az elkövetéshez használt gépjármű forgalomból kivonását.

Külföldön forgalomba helyezett gépjárművek esetén a gépjármű visszatartható, azt a kijelölt tároló helyen kell tartani a bírság kifizetéséig. Fontos új előírás, hogy a NAV vált az általános végrehajtási hatósággá, így az adóhatóság hatáskörébe tartozik többek között például az adók módjára történő köztartozás végrehajtása. Lásd például a NAV Pdf fájl-ját: Fálj megnyitása

A közigazgatási bírságok természetéről a Közigazgatási Hatósági Szolgálat weboldala ad tájékoztatást: https://kozigbirsag.police.hu/

Hogyan történik a meg nem fizetett szabálysértési bírság behajtása?

A szabálysértési bírságot az elkövetőnek a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni. Ennek a határidőnek az elmulasztása esetén a bíróság intézkedik a bírság szabadságvesztésre való változtatásáról (ilyen esetben 5.000.-Ft összegű pénzbírság számít 1 nap fogházban letöltendő szabálysértésnek). Az elkövető azonban a 30 napos határidő leteltét követő 30 napon belül jelentkezhet az állami foglalkoztatási szervnél azzal, hogy kéri a bírság közmunkára való átváltoztatását. Amennyiben az elkövető megfelel a jogszabályi feltételeknek, a bírság átváltoztatását nem lehet megtagadni. Fontos azonban, hogy a határidő elmulasztása esetén elzárásra változtatható a meg nem fizetett szabálysértési bírság.

Mi történik, ha a járművezető nyilvántartott pontjainak a száma eléri a 13 pontot?

Ekkor a Nyilvántartó értesíti a járművezetőt, figyelembe véve a korlátozást, miszerint amennyiben a nyilvántartott pontok között 9 pontérték is szerepel, a járművezető nyilvántartott pontjainak száma az utánképzésen való önkéntes részvétellel csak a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt rendelt 9 pont feletti pontok tekintetében csökkenthető. Tehát a Nyilvántartó tájékoztatja a járművezetőt a pontok csökkentését eredményező önkéntes utánképzés lehetőségéről, továbbá figyelmezteti a felső pontérték elérésének következményeire.

A járművezető nyilvántartott pontjainak számát - az előzőekben említett korlátozás kivételével - utánképzésen való önkéntes részvétellel csökkentheti. Az engedély-nyilvántartásba elektronikus úton beérkezett utánképzési igazolás alapján, az önkéntes utánképzés sikeres elvégzésének napján nyilvántartott pontok számát 13 pontig 9 ponttal, 14-17 pont között 6 ponttal kell csökkenteni.

Fontos, hogy a nyilvántartott pontok száma az önkéntes utánképzésen való részvétel igazolásától számított egy éven belül ismételt önkéntes utánképzéssel nem csökkenthető. A Nyilvántartó értesíti a járművezetőt az önkéntes utánképzés alapján történt pontcsökkentés mértékéről és a fennmaradó pontok számáról.

Mi történik, ha a járművezető nyilvántartott pontjainak száma eléri vagy meghaladja a 18 pontot?

Ekkor a Nyilvántartó 3 napon belül értesíti az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatali járási, fővárosi kerületi hivatalát, (a továbbiakban: közlekedési igazgatási hatóság) amely ennek alapján a járművezető vezetői engedélyét határozattal, 8 napon belül visszavonja. Ezzel a határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs. A határozat véglegessé válásakor nyilvántartott pontokat a közlekedési igazgatási hatóság törli.

Járművezetésre jogosító okmányt a közlekedési igazgatási hatóság nem adhat annak, aki járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan jogszabályi okok miatt, mint például:

  • - akinek a vezetési jogosultsága szünetelését a hatóság végleges határozatával elrendelte, annak időtartama alatt, vagy
  • - akinek a vezetői engedélyét az adott jogszabály alapján a közlekedési igazgatási hatóság ideiglenesen visszavonta, a határozat véglegessé válásától kezdődően a visszavonást követően elkezdett utánképzés elvégzését tanúsító igazolásnak az engedély-nyilvántartásba elektronikus úton történő beérkezéséig, de legalább a vezetői engedély leadása napjától számított hat hónapig

Mikor kaphatja vissza a járművezető a visszavont vezetői engedélyt?

A visszavont vezetői engedélyt annak leadásától számított 6 hónapot követően vissza kell adni, ha a járművezető a vezetői engedély visszavonását követően utánképzésen vett részt - kivéve, ha jogszabály alapján az utánképzési kötelezettség alól mentesül (pl. az eltiltás csak járműkategóriára vagy járműfajtára terjed ki, és az a vezetői engedély visszavonásával nem jár) és a vezetési jogosultság külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételei fennállnak (pl.-pályaalkalmassági feltételeknek megfelel). Ebbe a 6 hónapos időtartamba be kell számítani azt az időt, amely alatt a visszavonást megelőző szabályszegés miatt a vezetői engedély a hatóság birtokában volt. Amennyiben ez az időtartam a 6 hónapot elérte vagy meghaladta, a vezetői engedélyt a hatóság az utánképzés igazolását követően visszaadja.

Milyen szabályok vonatkoznak a külföldön forgalomba helyezett gépjárművek hazai használatára?

Gépkocsi, motorkerékpár, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), a pótkocsi és a lassú jármű magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt a közúti forgalomban, amennyiben az üzemben tartója belföldi üzembentartónak minősül, vagy vezetője Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.

Fentiek alapján az eljáró hatóság két szempontot vizsgál: először az üzembentartó személyét, másodszor a járművezető személyét. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki üzembentartóként mentesül a törvényi kivételek alapján, de járművezetőként nem, és így eljárás indulhat ellene.

Az alábbi okok fennállása esetén lehetséges a külföldi rendszámú gépjármű használata:

1. Üzembentartó vonatkozásában:

Belföldi üzembentartó a jármű tulajdonosa, vagy a tulajdonos által meghatározott, a jármű üzembentartásának jogát és kötelezettségét gyakorló személy vagy szervezet, akinek/amelynek természetes személy üzembentartó esetében – állampolgárságára tekintet nélkül – a lakóhelye és szokásos tartózkodási helye is, vagy nem természetes személy esetében székhelye vagy telephelye Magyarország területén van.

Erre való tekintettel, ha valakinek a lakó- vagy tartózkodási helye külföldön van, a külföldi rendszámú gépjárműve Magyarországon közlekedhet. Ekkor a jármű a közúti forgalomban a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt.

Abban az esetben azonban, ha a külföldi gépjármű üzembentartójának mind a lakó-, mind a tartózkodási helye Magyarországon van, csak az alábbi feltételek mellett közlekedhet a gépjármű belföldön:

  • - ha az üzembentartó olyan nem- természetes személy, amely rendszeres tevékenységét a külföldön bejegyzett telephely (fióktelep) szerinti országban végzi, vagy
  • - ha a jármű tulajdonosa a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte (forgalomba helyezés kezdeményezésének minősül a jármű származás ellenőrzési nyilvántartásba vétele is).

Ezeket a feltételeket nem kell alkalmazni, ha a járművezető vagy az üzembentartó magyar költségvetési szerv hivatalos célú külföldi kiküldetésben lévő dolgozója vagy a vele közös háztartásban, a kiküldetés teljesítésének helyén élő közeli hozzátartozója, illetve az Európai Unió intézményeinél – vagy olyan nemzetközi szervezetnél, amelynek Magyarország is tagja – tisztséget betöltő, vagy az e szervezetekkel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vagy vele közös háztartásban – a tisztség betöltésének vagy munkavégzés helyén – élő közeli hozzátartozója. A feltételek fennállása a kiküldő szerv által kiállított, illetve az Európai Unió intézményével vagy a nemzetközi szervezettel való kapcsolatot igazoló – eredeti nyelven kiállított – közokirattal igazolható.

2. A Magyarországon lakóhellyel rendelkező vezető akkor vezethet külföldi rendszámú gépjárművet, ha:

  • a) szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van, vagy
  • b) a járművet – hat hónapon belül összességében – 30 nap időtartamot meg nem haladóan használja Magyarország területén és a használathoz az üzembentartó a jármű birtokba adása időpontjának, továbbá a használati jogosultság időtartamának megjelölését is tartalmazó okiratba foglalt nyilatkozatával hozzájárult (ennek időtartamát, a kezdő és végső időpont megjelölésével az ellenőrzés során az intézkedő rendőr a központi nyilvántartásba rögzíti), vagy
  • c) a belföldön használt járművet a külföldi üzembentartójától rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra.

Kinek és mivel kell bizonyítania a külföldi rendszámú gépjármű jogszerű használatát?

A feltételek fennállását az ellenőrzés során a jármű üzembentartója, valamint a jármű vezetője magyar nyelvű, vagy magyar nyelvű hiteles fordítással vagy hiteles fordításnak nem minősülő egyszerű fordítással is ellátott közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni.

A szabályok megszegői mekkora bírságra, milyen szankcióra számíthatnak?

Nem- természetes személyek esetén

  • - 2000cm3 feletti személygépkocsi esetén 800.000,- Ft
  • - 2000cm3 vagy az alatti személygépkocsi esetében 400.000,- Ft
  • - Egyéb jármű esetén 200.000,- Ft.

A természetes személy szabályszegő a fenti bírság összegének felét köteles megfizetni. A külföldi rendszám jogellenes használatának további szankciója, hogy jogellenes használat esetén a külföldi rendszámot és hatósági engedélyt az ellenőrzés helyszínén el kell venni, azt a hatóság bevonja, és tájékoztatja az üzembentartót, hogy ha 15 napon belül nem kezdeményezi a jármű belföldi forgalomba helyezését, akkor a bevont rendszámot és forgalmi engedélyt a kiállító külföldi hatóság részére megküldi. Amennyiben az üzembentartó vagy a jármű vezetője a döntés jogerőre emelkedéséig okirattal igazolja a külföldi rendszám használatának jogszerűségét, a külföldi rendszámot és forgalmi engedélyt a hatóság visszaadja, és az eljárást megszünteti.

Mi a feltétele a külföldön forgalomba helyezett jármű itthon történő forgalomba helyezéséhez?

A forgalomba helyezés általános szabályaihoz, (miszerint a járművet akkor lehet forgalomba helyezni, ha pl.a tulajdonjog megszerzését igazolták, a Kgfb. meglétét vagy a gépjármű felelősségbiztosítás alóli mentességet igazolták, stb.) képest az alábbi eltéréseket emeljük ki:

  • -a harmadik országból (tehát nem Európai Uniós tagállamból) belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű származás-ellenőrzése, illetve a jármű jogi helyzetének tisztázása megtörtént, előzetes eredetiségvizsgálatát elvégezték, valamint a jármű külföldi forgalmi engedélyében szereplő adatokat igazolták;
  • -egy korábban már egy másik EGT-tagállamban nyilvántartásba vett jármű újbóli nyilvántartásba vételéhez
    • 1. minden esetben be kell vonni a korábbi harmonizált forgalmi engedély I., továbbá - ha ilyet kiállítottak - a II. részét,
    • 2. nem harmonizált forgalmi engedély adattartalmát igazolni kell;
  • -az új jármű forgalmazója részére a közlekedési hatóság engedélyezte a megfelelőségi nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezést, és a forgalmazó a járműhöz elektronikus úton a műszaki adatlapot, valamint az adott jogszabályban meghatározott módon a járműkísérő lapot kiállította;
  • -egyéb új jármű esetében járműkísérő lapot állítottak ki, vagy elvégezték a jármű előzetes eredetiségvizsgálatát.

Ezeket az új jogszabályi rendelkezéseket a hatálybalépését (2018.január.1.) követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

Mi a jármű importálójának feladata az adott jogszabály szerint?

A járműállomány zavartalan üzemeltetése érdekében hazai gyártású járműveknél a gyártó, importból származó járműveknél az importáló feladata:

  • a) a járművek alkatrészekkel, felszerelésekkel és tartozékokkal való ellátása,
  • b) a vevőszolgálati javítóhálózat megszervezése,
  • c) a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátása,
  • d) a szakemberek részére típusismereti képzés és továbbképzés,
  • e) a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben meghatározott, a gyártókra vonatkozó kötelezettségek teljesítése.

Mikor lehet a járművet forgalomba helyezni?

2018.január 1-től hatályos az a jogszabályi rendelkezés, miszerint az egyik feltétele a forgalomba helyezésnek az, hogy megfelelően igazolni kell a jármű tulajdonjogának megszerzését. Ezt a szabályt a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

Milyen irat szükséges akkor, ha más tulajdonában lévő autóval megyek külföldre?

A 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet szerint „Harmadik országba Magyarország területét a Magyarországon forgalomba helyezett járművel a forgalmi engedélyben feltüntetett jogosulton kívül más személy csak annak közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásos hozzájárulásával hagyhatja el.”

Az írásos hozzájárulás tartalmazza: a jármű használójának nevét, úti okmányának számát, a jármű rendszámát, alvázszámát, a forgalmi engedély jogosultjának nevét, aláírását, gazdasági társaság esetén annak cégszerű aláírását, valamint azt az időtartamot, amely alatt az országot a járművel elhagyhatja. A hozzájárulást a határátlépés ellenőrzésekor felhívás nélkül be kell mutatni az eljáró rendőrnek.

Magyarországon bérbe vett vagy lízingelt jármű esetén a hozzájárulást a bérleti, illetve a lízingszerződés pótolja, amennyiben abból megállapítható, hogy az üzembentartó a járművel az ország területét jogosult elhagyni. A szerződést a határátlépés ellenőrzésekor felhívás nélkül be kell mutatni az eljáró rendőrnek. A jogszabály ugyan csak arra az esetre teszi kötelezővé a meghatalmazást, ha harmadik országba utazunk, azonban javasoljuk, hogy amennyiben bármely EU tagországba utazunk, akkor is rendelkezzünk egy meghatalmazással. Ezzel tudjuk ugyanis igazolni a más tulajdonában lévő jármű jogszerű használatát egy esetleges ellenőrzés során.

A Magyar Autóklubnál beszerezhető meghatalmazás nyomtatvány?

A Magyar Autóklub ügyfélszolgálati irodáiban (információ: https://www.autoklub.hu/) kapható ötnyelvű meghatalmazás nyomtatvány, melynek alapján a meghatalmazott meghatalmazást kap arra, hogy a más személy tulajdonát képező gépjárművel Magyarország területét elhagyhassa. Ez a meghatalmazás külföldön is igazolja a gépjármű jogszerű használatát.

A meghatalmazás kiváltásánál szükséges, hogy a gépjármű tulajdonosa is személyesen jelen legyen, a gépjármű eredeti forgalmi engedélyével együtt. Ennek hiányában kollégáink nem tudják aláírásukkal, illetve a Magyar Autóklub pecsétjével ellátni a meghatalmazást.

Jogosítvány kategóriák

2013. január 19. napján az Európai Unió korábban elfogadott irányelvének köszönhetően átalakultak az egyes nemzetközi jármű-kategóriák, illetve az ehhez kapcsolódó életkori követelmények. A szabályozást, és a kategóriákat, és továbbá az ezekhez tartozó követelményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

"AM" kategória

- Segédmotoros kerékpárok (robogók), azaz kétkerekű segédmotoros kerékpárok
(L1e kategória) vagy háromkerekű segédmotoros kerékpárok (L2e kategória),
amelyek legnagyobb tervezési sebessége 45 km/h (kivéve azokat, amelyek legnagyobb tervezési sebessége 25 km/h-nál kisebb vagy azzal megegyezik), és
az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:

  • a) kétkerekű típusnál a motor:
    • - hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a belsőégésű motorok esetében, vagy
    • - folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kW-nál elektromos motor esetében;
  • b) háromkerekű típusnál a motor:
    • - hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a külső gyújtású motorok esetében,
    • - legnagyobb hasznos teljesítménye nem több 4 kW-nál egyéb belsőégésű motorok esetében, vagy
    • - folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kW-nál elektromos motorok esetében;

Könnyű négykerekű motorkerékpárok (mopedautó), amelyek terheletlen tömege nem több 425 kg-nál (L6e kategória), a 45 km/h-t meg nem haladó legnagyobb tervezési sebességű elektromos járművek esetében az akkumulátorok tömegét nem számítva, és amelyek

  • - hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a külső gyújtású motorok esetében;
  • - legnagyobb hasznos teljesítménye nem több 6 kW-nál egyéb belsőégésű motorok esetében, vagy
  • folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 6 kW-nál elektromos motorok esetében.

- jártassági feltétel: bármely nemzetközi kategóriára megszerzett vezetői engedély érvényes az „AM” kategóriájú járművekre.
- életkori feltétel 14. év. 2013.01.18-át követően kiadott vezetői engedély esetében 16. életév eléréséig csak belföldön történő járművezetésre jogosít.
"A1" kategória
- motorkerékpár, amelyek hengerűrtartalma a 125 cm3-t, teljesítménye a 11 kW-ot, teljesítmény/tömeg aránya pedig a 0,1kW/kg-ot nem haladja meg, továbbá olyan motoros triciklik, amelyek teljesítménye a 15 kW-ot nem haladja meg.
- jártassági feltétel: Minden „A” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére vonatkozik.
Teljesítménykorlátozás nélküli "A" kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést annak a személynek lehet érvényesíteni,
a) aki legalább két éve rendelkezik "A2" alkategóriába tartozó gépjárműre érvényesített bejegyzéssel, vagy annak
b) aki a 24. életévét betöltötte, és külön vizsgát tett a kategóriára jellemző vezetői jártasságáról és magatartásáról.
- életkori feltétel: 16. életév
„A2” kategória:
- motorkerékpár, amelyek teljesítménye a 35 kW-ot, teljesítmény/tömeg aránya pedig a 0,2 kW/kg-ot nem haladja meg és amelyet nem kétszer akkora teljesítményű járműből alakítottak át.
- jártassági feltétel: a kategóriába tartozó vezetői engedélyek érvényesek az „A1” kategóriában is
- életkori feltétel 18. életév
„A” korlátozott kategória
- legfeljebb 25 kW teljesítményű és 0,16 kW/kg teljesítmény/saját tömeg arányt meg nem haladó motorkerékpár
- életkori feltétel 18. életév
„A” kategória
- olyan motorkerékpár, amely nem tartozik az „A1” és „A2” kategóriába, az „A” korlátozott kategóriákba, továbbá olyan motoros triciklik, amelyek teljesítménye a 15 kW-ot meghaladja
- jártassági feltétel: a kategóriába tartozó vezetői engedély érvényes az „A1” és „A2”, kategóriára is érvényes
életkori feltétel: i) motorkerékpárok esetén:
20. életév, valamint a vezetésére való jogosultságnak feltétele legalább kétéves „A2” kategóriás motorkerékpár vezetési gyakorlat
24. életév, előzetes motorkerékpár vezetési gyakorlat hiányában
ii) motoros triciklik esetén, amelyek teljesítménye a 15 kW-ot meghaladja:
A 21. életév betöltéséig az "A" kategóriás vezetői engedéllyel csak olyan motoros tricikli vezethető, melynek teljesítménye a 15 kW-ot nem haladja meg.
Gépjárművek:
„B1” kategória
- négykerekű motorkerékpárok, amelyek terheletlen tömege nem haladja meg a 400 kg-ot (L7e kategória) (az árufuvarozásra szánt járművek esetében az 550 kg-ot),
- az elektromos járművek esetében az akkumulátorok tömegét nem számítva, és
amelyek legnagyobb hasznos teljesítménye nem haladja meg a 15 kW-ot; ezek a járművek motoros tricikliknek minősülnek, és teljesíteniük kell az L5e kategóriába tartozó motoros triciklikre alkalmazandó műszaki követelményeket, kivéve, ha külön irányelvekben ettől eltérő rendelkezés szerepel.
- életkori feltétel 16. életév.
„B” kategória
a) A 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi,amely a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű
b) Az a) pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó (könnyű) pótkocsiból álló járműszerelvény. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 4250 kg.
c) Az a) pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó (nehéz) pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vontatójármű saját tömegét. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 3500 kg.
- jártassági feltétel: A vezetői engedély a „B1” kategóriára is érvényes.
A "C1", "D1" alkategóriába,
valamint a "C", "D" kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést annak a személynek lehet érvényesíteni, aki "B" kategóriába tartozó járművek vezetésére érvényesített bejegyzéssel már rendelkezik.
- életkori feltétel 18. év. A vezetői engedély a járművezető előbbiek szerinti életkorának eléréséig csak belföldön történő járművezetésre jogosít.
Vezetői engedély 17. életév betöltésétől lehetséges.
„BE” kategória
-„B” kategóriába tartozó vontató jármű és pótkocsi vagy félpótkocsi olyan szerelvénye, amelyben a pótkocsi vagy félpótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot nem haladja meg
- jártassági feltétel: a "C1E", a "CE", a "D1E" és a "DE" kategóriájú vezetői engedélyek a "B+E" kategóriájú járműszerelvényekre is érvényesek. Ha van a „B” kategóriára érvényes vezetői engedély, ebben a kategóriában is érvényes.
- életkori feltétel 18. életév.
„C1” kategória
- nem a „D1” vagy „D” kategóriába tartozó, 3500 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 7500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény
- az e kategóriába tartozó gépjárműveket olyan pótkocsival lehet összekapcsolni, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg
- életkori feltétel 18. életév
- jártassági feltétel: a „C” kategóriájú vezetői engedély érvényes ebben a kategóriában is. Valamint gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést annak a személynek lehet érvényesíteni, aki "B" kategóriába tartozó járművek vezetésére érvényesített bejegyzéssel már rendelkezik. Tehát ha van a „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye, érvényes ebben a kategóriában is.
„C1E” kategória
- „C1” kategóriába tartozó járműből és nehéz pótkocsiból álló olyan járműszerelvény, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 12 000 kg-ot nem haladja meg: olyan járműszerelvény, amelyben a vontató jármű a „C1” kategóriába tartozik, pótkocsijának vagy félpótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja, de a szerelvény megengedett legnagyobb össztömege a 12 000 kg-ot nem haladja meg;
- továbbá olyan járműszerelvény, amelyben a vontató jármű a „B” kategóriába tartozik, pótkocsijának vagy félpótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot meghaladja, de a szerelvény megengedett legnagyobb össztömege a 12 000 kg-ot nem haladja meg
- jártassági feltétel: B+E” kategóriára is érvényes az ebbe a kategóriába tartozó vezetői engedély. Illetve ebbe a kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést annak a személynek lehet érvényesíteni, aki "B" kategóriába tartozó járművek vezetésére érvényesített bejegyzéssel már rendelkezik.
- életkori feltétel 18. életév
„C” kategória:
- nem a „D1” vagy „D” kategóriába tartozó, 3500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény
- az e kategóriába tartozó gépjárműveket olyan pótkocsival lehet összekapcsolni, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg
- jártassági feltétel: ha van a „B” kategóriára érvényes vezetői engedély, érvényes ebben a kategóriában is.
Ebben a kategóriában a vezetői engedély érvényes a „C1” kategóriára is.
- életkori feltétel 2013.01.18-át követően kiadott vezetői engedély esetében 21. életév - a járművezető által végezhető tevékenységre vonatkozó korlátozás megtartásával.
A vezetői engedély a járművezető előbbiek szerinti életkorának eléréséig csak belföldön történő járművezetésre jogosít. A vezetői engedély a 18. életév betöltésétől megadható.
„CE” kategória:
- a „C” kategóriába sorolt gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény
- az érintett járművekre vonatkozó típusjóváhagyási szabályok sérelme nélkül, olyan járműszerelvény, amelyben a vontató jármű a „C” kategóriába tartozik és pótkocsijának vagy félpótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja;
- jártassági feltétel: a "C+E" kategóriájú vezetői engedélyek a "C1+E" kategóriájú járművekre is érvényesek, valamint érvényesek a „B+E” kategóriára is.
A "C+E" kategóriájú vezetői engedélyek érvényesek "D+E" kategóriára is, amennyiben a vezetői engedély birtokosa jogosult "D" kategóriájú járművek vezetésére. Ebben a kategóriában érvényes a „C” kategóriájú vezetési engedély is.
- életkori feltétel
21. életév. A vezetői engedély 18. életév betöltésétől 21. életév betöltéséig csak Magyarország területén érvényes.
„D1” kategória:
- a vezetőn kívül legfeljebb tizenhat utas szállítására tervezett és gyártott, 8 m-t meg nem haladó legnagyobb hosszúságú gépjárművek; „D1” kategóriába tartozó gépjármű és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény
- az ebbe a kategóriába tartozó gépjárműveket olyan pótkocsival lehet összekapcsolni, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg
- jártassági feltétel: ha van a „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye, érvényes ebben a kategóriában is.
- életkori feltétel 21. életév. A vezetői engedély 18. életév betöltésétől 21. életév betöltéséig csak Magyarország területén érvényes.
„D1E” kategória:
- „D1” kategóriába tartozó gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény
- pótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja
- ha van a D1 kategóriára érvényes vezetői engedélye
- jártassági feltétel: Ez a vezetői engedély a „BE” kategóriára is érvényes.
A „D+E" kategóriájú vezetői engedélyek a „D1E" kategóriájú járműszerelvényekre is érvényesek.
- életkori feltétel 21. életév. A vezetői engedély 18. életév betöltésétől 21. életév betöltéséig csak Magyarország területén érvényes.
„D” kategória:
- a vezetőn kívül több mint 8 utas szállítására tervezett és gyártott gépjárművek; a D kategóriába tartozó gépjárműből és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény
- olyan pótkocsival lehet összekapcsolni, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg
- jártassági feltétel: ha van a „B” kategóriára érvényes vezetői engedély, érvényes ebben a kategóriában is.
Ebben a kategóriában a vezetői engedély érvényes a „D1” kategóriára is.
- életkori feltétel 2013.01.18-át követően kiadott vezetői engedély esetében 24. életév-a járművezető által végezhető tevékenységre vonatkozó korlátozás megtartásával.
A vezetői engedély a járművezető előbbiek szerinti életkorának eléréséig csak belföldön történő járművezetésre jogosít. A vezetői engedély 21. életév betöltésétől megadható.
„DE” kategória:
-„D” kategóriába tartozó gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény
- olyan járműszerelvény, amelyben a vontató jármű a „D” kategóriába tartozik és pótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja;
- jártassági feltétel: Ez a vezetői engedély a „B+E” kategóriára is érvényes.
A "C+E" kategóriájú vezetői engedélyek érvényesek "DE" kategóriára is, amennyiben a vezetői engedély birtokosa jogosult "D" kategóriájú járművek vezetésére.
Valamint a "D+E" kategóriájú vezetői engedélyek a "D1E" kategóriájú járműszerelvényekre is érvényesek.
- életkori feltétel 24. életév . A vezetői engedély a járművezető előbbiek szerinti életkorának eléréséig csak belföldön történő járművezetésre jogosít. A vezetői engedély 21. életév betöltésétől megadható.
„TR” trolibusz:
- meghatározása Nemzeti kategóriáknál
Nemzeti kategóriák:
„K” kategória:
- kerti traktor
- állati erővel vont jármű
- életkori feltétel 16. életév
„T” kategória:
- mezőgazdasági vontató (mezőgazdasági és erdészeti traktor) és két nehéz pótkocsi
- lassú jármű és pótkocsi
- kerti traktor
- állati erővel vont jármű hajtására
- segédmotoros kerékpár (ide értve a ’mopedautót’ is)
- életkori feltétel 16. életév
„M” kategória:
- segédmotoros kerékpár (ide értve a ’mopedautót’ is)
- állati erővel vont jármű hajtására
- kerti traktor (16. életév betöltése után)
- életkori feltétel 14. életév.
„TR” trolibusz:
- trolibusz
- mezőgazdasági vontató és két nehéz pótkocsi
- segédmotoros kerékpár
- lassú jármű és pótkocsi
- kerti traktor
- állati erővel vont jármú hajtására
- életkori feltétel 20. életév
„V” kategória:
- kerti traktor
- állati erővel vont jármű hajtására
- életkori feltétel 20. életév

A fenti közúti járművek fogalmára a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet rendelkezései is vonatkoznak.

Jártassági feltételek esetében kiemelendő: A jártassági feltételek teljesítésének kell tekinteni azt az esetet is, ha a járművezető a feltételül szabott járműkategóriára érvényes vizsgával rendelkezik.

Kezdő vezetői engedély:

  • - Az első nemzetközi kategória megszerzésének napjától számított két évig a vezetői engedély kezdő vezetői engedélynek minősül.

A kezdő vezetői engedéllyel:

  • - az "AM", az "A" és az "A" korlátozott kategóriára,
  • - továbbá az "A1", az "A2" és a "B1" kategóriára érvényesített bejegyzéssel utas nem szállítható,
  • - valamint a "B", a "C" és a "D" kategóriára, továbbá a "C1" és a "D1" kategóriára érvényesített bejegyzéssel - a Magyar Honvédség kezelésében lévő járművek kivételével - pótkocsi nem vontatható.

A "kezdő vezetői engedély" minősítés a vezetői engedély visszavonásának leteltét követően újra kezdődik, ha annak 2 éves időtartama alatt a vezetői engedély jogosultját közlekedési szabálysértés vagy bűncselekmény miatt jogerősen eltiltják a járművezetéstől, a járműfajtától vagy a kategóriától.

A vezetői engedély érvényessége:

A vezetői engedély a személyazonosság igazolására a kiállításától számított tíz évig, a 70. életévüket betöltöttek esetében határidő nélkül alkalmas.

A vezetői engedély vezetési jogosultság igazolására a következő határidőig alkalmas:

  • - a vezetői engedély hátoldalán a 11. pontban feltüntetett kategória érvényesség időpontjáig, amely az egészségi alkalmassági vizsgálaton megállapított időpont,
  • - a nemzeti kategóriában - a "TR" és "V" kategória kivételével - a vezetői engedély első oldalán a 4. b) pontban feltüntetett érvényesség időpontjáig, de legfeljebb a vezetői engedély kiállítását követő tíz évig.

A vezetői engedély érvényességi idejének meghosszabbítása az okmány cseréjével történik.

A vezetői engedély meddig jogosít vezetésre?

A vezetői engedély az okmány hátoldalán (11. pontban) feltüntetett kategória érvényességének időpontjáig jogosít vezetésre, ennek lejárata után a kártya már csak személyazonosításra alkalmas a kártya érvényességi idején belül, tehát a vezetői engedély érvényességének időpontjáig szolgál a személyazonosság igazolására. A 65.életévüket betöltött személyek esetén a vezetői engedély érvényességi idejének lejártát követően is alkalmas a személyazonosság igazolására. Aki a kategória érvényességi idejének lejáratát követően vezet gépjárművet, szabálysértést követ el, ami szabálysértési bírságot vonhat maga után. Erre tekintettel javasoljuk, hogy a vezetői engedély érvényességét mindig ellenőrizzék.

Fontos, hogy a vezetői engedély érvényességét úgy kell meghatározni, hogy a lejártának hónapja és napja megegyezzen az ügyfél születési idejének hónapjával és napjával. Ha az ügyfél február 29-én született és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a vezetői engedély érvényességi ideje február 28-án jár le.

Milyen adatokat tartalmaz a jogosítvány?

Magyarországon is lehetséges többféle, más-más időben kiadott jogosítvány. Az Európai Unió szabályai miatt kölcsönösen elismeri az Unió területén kiadott vezetői engedélyeket. Így Magyarországon az 1964.január 1-től megszerzett jogosítvány is megfeleltethető a nemzetközi jogosítványoknak.

-A kártya formátumú, a vezetői engedélyekről szóló 91/439/EGK irányelv módosításáról szóló, a Tanács 96/47/EK irányelvének figyelembevételével kiadott vezetői engedély tartalmi elemei és formai követelményei 2005. április 19-ét követően

  • 1. A vezetői engedély fizikai jellemzői megfelelnek az MSZ-ISO 7810 és az MSZ-ISO 7816-1 szabványnak.
  • 2. Az engedély kétoldalas (kártya formátumú).

Az engedély első oldalán a következők szerepelnek:

VEZETŐI ENGEDÉLY (nyomtatott nagy betűkkel magyar nyelven);
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG (felirat nyomtatott nagy betűkkel);
H (betű mint a kiállító ország megkülönböztető jele kék alapon, negatívba nyomtatva, tizenkét sárga csillaggal körülvéve).

A kiállított engedély egyedi adatai:

  • 1. Családi név
  • 2. Utónév
  • 3. Születési hely, születési idő
  • 4. a) Kibocsátási dátum
  •     b) Érvényességi idő
  •     c) Kibocsátó hatóság
  • 5. Sorszám
  • 6. Fénykép
  • 7. Aláírás
  • 9. [Érvényességi kategóriák (a nemzeti kategóriák másképpen nyomtatandók, mint a harmonizált kategóriák)].
    Európai Közösségi Modell (kifejezés magyar nyelven, valamint a „vezetői engedély” kifejezés az Európai Közösség többi nyelvén, az engedély háttereként rózsaszínnel nyomtatva).

Az engedély második oldalán a következők szerepelnek:

  • 9. Érvényességi kategóriák
  • 10. Vizsgaidőpontja
  • 11. Kategória érvényessége
  • 12. Korlátozás kódja

A kódok a következők:

  • - 1-99 kódok:ide tartoznak pl. a gépjárművezető egészségügyi okai, pl. szemüveg,kontaktlencse,védőszemüveg.
    harmonizált közösségi kódok,
  • - 100 és 100 feletti kódok:
    nemzeti kódok, melyek csak Magyarország területén érvényesek,mint pl.járműfajtától eltiltva.
  • 13. (Külföldi hatóságok bejegyzései részére fenntartott hely)
  • 14. (Egyéb információk részére fenntartott hely)

-A kártya formátumú - a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK irányelvnek, valamint 2011/94/EU irányelvnek megfelelő - vezetői engedély tartalmi elemei és formai követelményei 2013. január 19-ét követően

  • Az engedély kétoldalas (kártya formátumú).

Az engedély első oldalán a következők szerepelnek:

VEZETŐI ENGEDÉLY (nyomtatott nagy betűkkel magyar nyelven);
MAGYARORSZÁG (felirat nyomtatott nagy betűkkel);
H (betű mint a kiállító ország megkülönböztető jele kék alapon, negatívba nyomtatva, tizenkét sárga csillaggal körülvéve).

A kiállított engedély egyedi adatai:

  • 1. Családi név
  • 2. Utónév
  • 3. Születési hely, születési idő
  • 4. a) Kibocsátási dátum
  •     b) Érvényességi idő
  •     c) Kibocsátó hatóság
  • 5. Sorszám
  • 6. Fénykép
  • 7. Aláírás
  • 9. [Érvényességi kategóriák (a nemzeti kategóriák másképpen nyomtatandók, mint a harmonizált kategóriák)]; Európai Közösségi Modell (kifejezés magyar nyelven, valamint a „vezetői engedély” kifejezés az Európai Közösség többi nyelvén, az engedély háttereként rózsaszínnel nyomtatva).

Az engedély második oldalán a következők szerepelnek:

  • 9. [Érvényességi kategóriák (a nemzeti kategóriák másképpen nyomtatandók, mint a harmonizált kategóriák)];
    Európai Uniós Vezetői Engedély (kifejezés magyar nyelven, valamint a „vezetői engedély” kifejezés az Európai Közösség többi nyelvén, az engedély háttereként rózsaszínnel nyomtatva)
  • 10. az adott kategóriára vonatkozó engedély első kiadásának időpontja (ezt az időpontot az új engedélyen is meg kell ismételni későbbi pótlás vagy csere esetén); az időpontra vonatkozóan valamennyi rovatban két számjegyet kell feltüntetni az alábbi sorrendben: nap.hónap.év
  • 11. az adott kategóriára vonatkozó engedély lejáratának időpontja; az időpontra vonatkozóan valamennyi rovatban két számjegyet kell feltüntetni az alábbi sorrendben: nap.hónap.év
  • 12. korlátozás kódja
  • - 1-99 kódok:
    harmonizált európai uniós kódok,
  • - 100 és 100 feletti kódok:
    nemzeti kódok, melyek csak Magyarország területén érvényesek
  • 13. (Külföldi hatóságok bejegyzései részére fenntartott hely)
  • 14. (Egyéb információk részére fenntartott hely)

Az első és a második oldalon megjelenő - az 1., 2., 3., 4. a), 4. b), 4. c), 5., 10., 11. és 12. számok magyarázata