Érdekvédelem - hírek, aktualitások

Üdvözöljük honlapunkon !

Keresés

Szavazás

Bejelentkezés

Érdekvédelem - hírek, aktualitások

KRESZVÁLTOZÁS 2013. május 01-től
A Magyar Közlönyben 2013. április 30-án került közzétételre a 129/2013. (IV.30) számú Korm. rendelet, amely módosította a KRESZ előírásait. A módosítások a közzétételt követő napon, 2013. május 01. napján hatályba léptek. Az új előírás szerint a párhuzamos közlekedésre alkalmatlan úton tilos lesz elhaladni gyermekszállító autóbuszok mellett az utasok be- és kiszállásának ideje alatt. A „Gyermekek” táblával jelölt útszakaszon a kiegészítő táblán feltüntetett távolságon belül legfeljebb 30 km/órás sebességgel lehet közlekedni. A módosítás a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó jogosultságot is érintette. A KRESZ korábban is tartalmazott előírásokat az iskolabuszon közlekedő gyermekek biztonsága érdekében. Jelen módosítás bevezette az iskolabusz mellett a gyermeket szállító autóbusz fogalmát. Az iskolabusz a közoktatási intézmény munkarendjéhez igazodóan közlekedik, gyermekeket szállító autóbusz azonban minden olyan nem menetrend szerint közlekedő jármű lehet, amelyen gyermekek, tanulók és felnőtt kísérőjük utaznak. Az iskolabuszt és a gyermekeket szállító autóbuszt a „Gyermekszállítás” táblával és a „Gyermekszállítás” felirattal meg kell jelölni. A „Gyermekszállítás” táblával megjelölt a) úttesten álló autóbuszt – a gyermekek be- és kiszállásának az autóbusz mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével jelzett időtartamában – kikerülni, és b) autóbusz mellett – a párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten – elhaladni tilos. A gyermekszállítás (160/a. ábra) tábla a gyermekeket szállító autóbusz vagy az iskolabusz elején és hátulján elhelyezett legalább 40x40 cm méretű fényt kibocsátó vagy megvilágított tábla az álló jármű környezetében gyermekek közlekedésére figyelmeztet.	Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző iskolabusznak és a gyermekeket szállító autóbusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) – ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető – lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni. Az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz vezetője azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. A gyermeket szállító autóbuszok a jövőben megállhatnak a menetrend szerinti járatok számára kijelölt autóbuszöblökben is. Az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén akkor is megállhat a járdán, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg. A „Gyermekek” (84. ábra) alatt elhelyezett kiegészítő jelzőtáblán megjelölt távolságon belül – ha a közúti jelzésekből más nem következik – legfeljebb 30 km/óra sebességgel szabad közlekedni. 2013. május 01-től a Lakó-pihenő övezetbe – a ,,Lakó-pihenő övezet'' jelzőtáblától a ,,Lakó-pihenő övezet vége'' jelzőtábláig terjedő területre – behajthat a mozgáskorlátozott személy által vezetett vagy az őt szállító jármű és annak vezetője. A KRESZ 13. § (1) bekezdés g/1. és i/1. pontjában, a 14. § (13) bekezdésében, a 17. § (1) bekezdés e) pontjában, a 39/A. § (1) bekezdés g) pontjában, a 40. § (9) bekezdésében és a 41. § (3) bekezdésében említett jogosultság azt a mozgásában korlátozott személyt, valamint a mozgásában korlátozott személyeket szállító jármű vezetőjét illeti meg, aki a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló kormányrendelet szerint a parkolási igazolványt a járműben elhelyezte.

KRESZVÁLTOZÁS
2013. május 01-től

A Magyar Közlönyben 2013. április 30-án került közzétételre a 129/2013. (IV.30) számú Korm. rendelet, amely módosította a KRESZ előírásait. A módosítások a közzétételt követő napon, 2013. május 01. napján hatályba léptek. Az új előírás szerint a párhuzamos közlekedésre alkalmatlan úton tilos lesz elhaladni gyermekszállító autóbuszok mellett az utasok be- és kiszállásának ideje alatt. A „Gyermekek” táblával jelölt útszakaszon a kiegészítő táblán feltüntetett távolságon belül legfeljebb 30 km/órás sebességgel lehet közlekedni. A módosítás a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó jogosultságot is érintette.

A KRESZ korábban is tartalmazott előírásokat az iskolabuszon közlekedő gyermekek biztonsága érdekében. Jelen módosítás bevezette az iskolabusz mellett a gyermeket szállító autóbusz fogalmát. Az iskolabusz a közoktatási intézmény munkarendjéhez igazodóan közlekedik, gyermekeket szállító autóbusz azonban minden olyan nem menetrend szerint közlekedő jármű lehet, amelyen gyermekek, tanulók és felnőtt kísérőjük utaznak.
Az iskolabuszt és a gyermekeket szállító autóbuszt a „Gyermekszállítás” táblával és a „Gyermekszállítás” felirattal meg kell jelölni.

A „Gyermekszállítás” táblával megjelölt
a) úttesten álló autóbuszt – a gyermekek be- és kiszállásának az autóbusz mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével jelzett időtartamában – kikerülni, és
b) autóbusz mellett – a párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten – elhaladni tilos.

A gyermekszállítás (160/a. ábra) tábla a gyermekeket szállító autóbusz vagy az iskolabusz elején és hátulján elhelyezett legalább 40x40 cm méretű fényt kibocsátó vagy megvilágított tábla az álló jármű környezetében gyermekek közlekedésére figyelmeztet.

Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző iskolabusznak és a gyermekeket szállító autóbusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) – ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető – lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni. Az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz vezetője azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről.
A gyermeket szállító autóbuszok a jövőben megállhatnak a menetrend szerinti járatok számára kijelölt autóbuszöblökben is. Az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén akkor is megállhat a járdán, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.

A „Gyermekek” (84. ábra) alatt elhelyezett kiegészítő jelzőtáblán megjelölt távolságon belül – ha a közúti jelzésekből más nem következik – legfeljebb 30 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

2013. május 01-től a Lakó-pihenő övezetbe – a ,,Lakó-pihenő övezet'' jelzőtáblától a ,,Lakó-pihenő övezet vége'' jelzőtábláig terjedő területre – behajthat a mozgáskorlátozott személy által vezetett vagy az őt szállító jármű és annak vezetője.

A KRESZ 13. § (1) bekezdés g/1. és i/1. pontjában, a 14. § (13) bekezdésében, a 17. § (1) bekezdés e) pontjában, a 39/A. § (1) bekezdés g) pontjában, a 40. § (9) bekezdésében és a 41. § (3) bekezdésében említett jogosultság azt a mozgásában korlátozott személyt, valamint a mozgásában korlátozott személyeket szállító jármű vezetőjét illeti meg, aki a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló kormányrendelet szerint a parkolási igazolványt a járműben elhelyezte.

Az ombudsman egy eltűnt sebességkorlátozó tábláról és a rendőrség eljárásáról
Tudhatta, hogy eltűnt a hetvenes sebességet engedélyező tábla, mégsem jelezte – viszont ugyanott megbüntetette azokat, akik óránként ötven kilométernél gyorsabban hajtottak. A rendőrség ezzel a jogbiztonságot és a tisztességes eljárás követelményét sértette – állapította meg az alapvető jogok biztosa, és az országos rendőrfőkapitány közbenjárását kérte. Szabó Máté ombudsmannak többen is elpanaszolták a rendőrség módszerét. A biztos bekérte a szükséges iratokat és azokból megállapította, hogy a rendőrség egy jelentős forgalmat lebonyolító útszakaszon úgy kezdte meg a sebességmérést, hogy tudomása volt az óránkénti 70 kilométeres sebességkorlátozást jelző tábla hiányáról. Ha nincs tábla, akkor - a rendőrök erre következtettek - a lakott területre érvényes óránkénti 50 kilométeres sebességkorlátozás van érvényben. Ezzel szemben ombudsman a Budapesti Közlekedési Központtól azt tudta meg, hogy a hetvenes korlátozás ott immár csaknem tizennégy éve változatlan. A rendőrség sem a sebességmérést megelőzően, sem azt követően nem jelezte a BKK-nak, hogy a táblát ismeretlenek eltávolították, de amíg a jelzést nem pótolták, több alkalommal folytatott sebességmérést. Az is kiderült, hogy 2 órán belül az egyik esetben 159, egy másikban 174 autóról állapították meg, hogy az ötven kilométeres megengedett legnagyobb sebesség helyett valamennyien 68 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedtek. A biztos szerint egyébként figyelemre méltó ez az egyöntetű, az összes „gyorshajtó” jármű esetében egyformának mért adat is, amit a települési napló tartalmazott.		A biztos álláspontja szerint a helyszínen eljáró rendőrnek tudnia kellett volna arról, hogy a kérdéses útszakasz közismerten gyorsforgalmasított. Annak is fel kellett volna tűnnie, hogy egy 2 órás időintervallumban milyen sokan lépik túl az ötvenes sebességhatárt. Ilyen rövid időtartam alatt ennyi autó gyorshajtása semmi esetben sem tekinthető szokványosnak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a települési napló szerint mind 68-cal haladt. Az ombudsman véleménye szerint a jóhiszeműség és a tisztességes eljárás elve megkövetelte volna, hogy legkésőbb a sebességmérést követően meggyőződjenek az adott útszakaszra vonatkozó megengedett legnagyobb sebesség mértékéről, illetve a gyorsforgalmasítás tényéről. A közlekedés biztonsága pedig a biztos véleménye szerint előírná, hogy egy közlekedési jelzőtábla hiányát hivatalból jelezzék a közútkezelőnek. A jogszabály az ilyen helyzetről úgy rendelkezik, hogy a közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, a hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően, a hatóság ügyintézője pedig jóhiszeműen köteles eljárni. A jelentés a http://www.ajbh.hu/documents/10180/111959/201204406.rtf/ oldalon olvasható.

Az autópálya kezelő pótdíjazási gyakorlatáról AJB-216/2012.
Ha valaki vitatja az autópálya kezelő 15 ezer forintos követelését, az elutasító válaszban már 60 ezer forintos pótdíjfelszólítást kaphat. Az autós kifogása ugyanis nem tolja ki a fizetési határidőt, és amikorra az autópálya kezelő reagál, már le is telt a 15 ezer forint befizetésére megszabott 30 nap. Sérül az autós jogorvoslathoz való joga – áll az ombudsman jelentésében. Egyáltalán nincs jogszabály, amely az autópálya használattal kapcsolatos panaszok kezelését szabályozná, és meghatározná, hogy ha valaki vitatja az Állami Autópálya Kezelő Zrt. követelését, akkor a panaszt mely szervnek, mennyi időn belül kell elbírálnia – mutatott rá az alapvető jogok biztosa az elmúlt években hozzá érkezett panaszok tapasztalatai alapján. Szabó Máté jelentésében azt is vizsgálta, hogy az autópálya kezelő eljárásával szemben benyújtott panaszoknak nincs halasztó hatálya. Ha ugyanis az autós valamilyen rajta kívül álló okból – például félreérthető útjelző táblák miatt – hajtott fel az autópályára és vitatja az ezért rá kivetett pótdíjat, a panaszát elutasító válasszal együtt már egyből magasabb összegről szóló követelést is kaphat, hiszen az autópálya kezelő döntésének meghozataláig letelhet az eredeti fizetési határidő. A hatályos szabályozás szerint a jogosulatlan – matrica nélküli – autópálya használat miatt kivethető pótdíj gépjármű esetén 15 ezer Ft, amit 30 napon belül kell megfizetni. Ha az autós ezt a határidőt bármilyen okból elmulasztja, az összeg csaknem 60 ezer forintra emelkedik.		Az ombudsman szerint a jogorvoslathoz való jog kiüresedését jelenti a pótdíjak mértékének alakulása és az, hogy az előterjesztett panaszok nem rendelkeznek halasztó hatállyal a pótdíj megállapítása során. Az autósok pedig a négyszeresére emelkedő pótdíj fenyegetésének hatására akkor sem kockáztatják meg, hogy vitassák az ÁAK Zrt. követelését, ha egyértelmű is az az érv, amely alapján mentesülnének a pótdíj megfizetése alól. Az ombudsman jelentésében emlékeztetett egy közelmúltban zárult vizsgálatára. Egy autós azt panaszolta, hogy az ÁAK Zrt. felszólította az autópálya pótdíj megfizetésére és akkor is fenntartotta a követelését, amikor ő igazolta, hogy nem az ő járműve van a kamera felvételén, nem is járhatott az adott helyen az adott időben. Szabó Máté szerint ezek az esetek is alátámasztják, mennyire fontos a jogorvoslat szabályozása az autópálya használattal kapcsolatos viták során és szükséges annak rögzítése, hogy az előterjesztett panaszok halasztó hatállyal rendelkeznek a fizetési kötelezettség megállapításakor. Az alapvető jogok biztosa felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy kezdeményezze a hiányzó szabályok megalkotását. A jelentés a http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201200216.rtf oldalon olvasható.

Az ellopott autó tulajdonosának megbírságolásáról AJB-5873/2012.
Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. a károsult tulajdonosokat bírságolja meg, ha az autójukat elkötő és menekülő tolvajok nem fizetnek az autópálya használatáért. Ez zaklatás, és sérti a jogbiztonság követelményét – állapította meg Szabó Máté ombudsman panaszbeadványokra reagálva. Az alapvető jogok biztosa azt is kifogásolta, hogy a lopások sértettjeinek az autópálya kezelője arra hivatkozott, hogy bár kezdeményezte a jogszabályok módosítását, ma még nincs jogi lehetőség méltányosság gyakorlására. Az ombudsman jelentésében megállapította, hogy a hatályos jogszabályok nem zárják ki a méltányosságot, de erre nem is lett volna szükség a panaszosok esetében, mivel ők nem kötöttek szerződést a kezelő társasággal. Szabó Máté egyetértett a jogszabály módosításának kezdeményezésével, azonban egyértelműen leszögezte, hogy még ebben a hiányos jogszabályi környezetben sem lehet pótdíjat követelni bűncselekmény sértettjeitől, és ha mégis megtörténik, azt a polgári jog is erkölcstelennek tekinti.		Az ombudsman szintén kezdeményezte a jogszabályok módosítását a hasonló helyzetek egyértelmű elkerülése érdekében, az autópálya kezelőjét pedig felhívta, hogy a jövőben tartózkodjon a bírságolás ilyen gyakorlatától, és fizesse vissza a pótdíjat annak a károsultnak, aki már lerótta a rá kivetett összeget. Az autópályák kezelője válaszában hivatkozott arra, hogy a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ a közöttük fennálló szerződés alapján arról tájékoztatta a társaságot, hogy a jogszabályok alapján ilyen esetekben sincs lehetősége mentesíteni az üzembentartót. Az ombudsman jelentésére figyelemmel azonban – a szerződő felek egyeztetéséig – az ÁAK Zrt. a hasonló ügyekben felfüggesztette a pótdíjak behajtását. Ugyanakkor az egyik érintett panaszos arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy a jelentés hatására visszafizették neki a vitatott pótdíjat. A jelentés a http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201205873.rtf oldalon olvasható.

A MAK ORSZÁGOS ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA
A Magyar Autóklub támogatja a feketegazdaság elleni küzdelmet és elkötelezett abban, hogy az utakon csak megfelelő műszaki állapotú gépjárművek közlekedhessenek. Ugyanakkor meggyőződése, hogy az itt rögzített alapértékek csak jogállami keretek között érvényesülhetnek és a jogbiztonság olyan alap érték ami a polgári társadalom keretei között prioritást kell élvezzen. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás a jogkövető, biztosításukat fizető polgárok részére anyagi biztonságot kell, hogy nyújtson. Nem reális alternatíva, hogy a számla alapján térülő károk a biztosítótársaságtól térüljenek meg , az egyéb károk ( nem vagyoni kár, saját javítás költsége, alacsonyabb áron értékesített sérült gépkocsi értékkülönbözete) pedig a jogkövető károkozóval szemben kerülhessenek érvényesítésre. Ez a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, mint rendszer alapjait és hitelességét kérdőjelezné meg. A gfb jogszabályban rögzített szolgáltatási tartalom utólagos, a tarifálást és díjhirdetést követő módosítása a megkötött szerződések tartalmának eltérítését jelentené attól az eredeti tartalomtól ami az árképzés alapját kellett, hogy szolgálja. A gazdasági totálkár határ szakértői kérdés, ami függ a gépjármű életkorától, típusától, műszaki állapotától, nem rögzíthető törvényben meghatározott fix % megjelöléssel. A Magyar Autóklub nem tartja elfogadhatónak azt – a jogszabályi erővel, általános szabályként bevezetni kívánt szándékot, - miszerint gépjármű töréskár esetén, függetlenül a sérülés minőségétől, mértékétől és a kár nagyságától a biztosító társaságok csak javítási számla ellenében fizethetnék ki a kár összegét. A gépjármű javítás területén meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek az autósokat a szakszerű, szakszervizben történő javítás irányába terelik különös tekintettel, ha teherviselő elem vagy a közlekedés biztonságára illetve a jármű biztonságos és előírásszerű üzemeltetésére közvetlenül kiható elem vagy alkatrész sérült. A Magyar Autóklub ez úton is felajánlja szakmai támogatását és közreműködését a döntéshozók és minden olyan szervezet részére, amely fenti elvek és alapértékek mentén keresi a megoldásokat. 2012. november 29.

A MAK ORSZÁGOS ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A Magyar Autóklub támogatja a feketegazdaság elleni küzdelmet és elkötelezett abban, hogy az utakon csak megfelelő műszaki állapotú gépjárművek közlekedhessenek.
Ugyanakkor meggyőződése, hogy az itt rögzített alapértékek csak jogállami keretek között érvényesülhetnek és a jogbiztonság olyan alap érték ami a polgári társadalom keretei között prioritást kell élvezzen.

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás a jogkövető, biztosításukat fizető polgárok részére anyagi biztonságot kell, hogy nyújtson. Nem reális alternatíva, hogy a számla alapján térülő károk a biztosítótársaságtól térüljenek meg , az egyéb károk ( nem vagyoni kár, saját javítás költsége, alacsonyabb áron értékesített sérült gépkocsi értékkülönbözete) pedig a jogkövető károkozóval szemben kerülhessenek érvényesítésre. Ez a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, mint rendszer alapjait és hitelességét kérdőjelezné meg.
A gfb jogszabályban rögzített szolgáltatási tartalom utólagos, a tarifálást és díjhirdetést követő módosítása a megkötött szerződések tartalmának eltérítését jelentené attól az eredeti tartalomtól ami az árképzés alapját kellett, hogy szolgálja.
A gazdasági totálkár határ szakértői kérdés, ami függ a gépjármű életkorától, típusától, műszaki állapotától, nem rögzíthető törvényben meghatározott fix % megjelöléssel.
A Magyar Autóklub nem tartja elfogadhatónak azt – a jogszabályi erővel, általános szabályként bevezetni kívánt szándékot, - miszerint gépjármű töréskár esetén, függetlenül a sérülés minőségétől, mértékétől és a kár nagyságától a biztosító társaságok csak javítási számla ellenében fizethetnék ki a kár összegét.
A gépjármű javítás területén meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek az autósokat a szakszerű, szakszervizben történő javítás irányába terelik különös tekintettel, ha teherviselő elem vagy a közlekedés biztonságára illetve a jármű biztonságos és előírásszerű üzemeltetésére közvetlenül kiható elem vagy alkatrész sérült.

A Magyar Autóklub ez úton is felajánlja szakmai támogatását és közreműködését a döntéshozók és minden olyan szervezet részére, amely fenti elvek és alapértékek mentén keresi a megoldásokat.

2012. november 29.

Az Alapvető Jogok Biztosának jelentése a gépjármű felelősségbiztosítás szabályozásáról AJB-3746/2012.
Sérti a jogbiztonság követelményét az a jogszabály, amelynek alapján a biztosító mintegy hatósági jogkörben kötelezheti a közlekedési hatóságot eljárás lefolytatására – állapította meg jelentésében Szabó Máté ombudsman. Szembenáll a tulajdonhoz való joggal az a jogszabályhely is, amely szerint a biztosító nem fizetheti ki a kártérítés összegét, ha az általa elrendelt műszaki vizsgálatra a károsult nem mutatja be a járművét. A hatályos jogszabály alapján a biztosító a kárfelvételi eljárás befejezése után értesítheti a közlekedési hatóságot, ha úgy ítéli meg, hogy a balesetes gépjármű közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan a közúti forgalomban való részvételre és a helyreállítás az eljárás befejezésétől számított tíz napon belül nem történik meg. Ez alól kivétel, ha a károsult a biztosítónak igazolja, hogy bontásra leadta a járművét. A jogszabály értelmében a hatóság a biztosítótól kapott értesítés kézhezvételét követő tíz napon belül köteles elrendelni a gépjármű műszaki vizsgálatát. Az ombudsman álláspontja szerint a rendelkezésnek megfelelően eljáró biztosítótársaság kvázi hatósági feladatot lát el, miközben nem minősül közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított szervezetnek. Aggályos, és bizonytalan kárrendezési gyakorlatot eredményez, hogy a gépjármű előzetes közlekedésbiztonsági megítélése annak a biztosítónak a joga, amelynek érdeke, hogy a lehető legkisebb kártérítést fizesse a károsultnak.		A jelenlegi szabályozás emellett nem alkalmas a közlekedésbiztonság javítására, ugyanis a biztosítónak lehetősége van rá, de nem kötelező jeleznie a közlekedési hatóságnak a közlekedésbiztonságot veszélyeztető károsodást. A biztos álláspontja az, hogy a jogszabály indokolatlan feltételt támaszt, amikor a kártérítés kifizetését a gépjármű műszaki vizsgálatához köti. A biztosító ugyanis a közlekedési hatóság által elvégzett műszaki vizsgálat eredménytől függetlenül köteles a kárfelmérésre. Az ügyfél pedig a kártérítéstől egy olyan feltétel – a műszaki vizsga – nem-teljesítése miatt esik el, amely nélkül is meg lehet állapítani a keletkezett kár mértékét, és a károsulton kívül a károkozó tulajdonhoz való joga is sérülhet. Az ombudsman felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy kezdeményezze a törvény olyan módosítását, amely biztosítja mind a károsult, mind a károkozó tulajdonhoz való jogának érvényesülését, nem teszi a kártérítési összeg kifizetését attól függővé, hogy a károsult a gépjárművével megjelent-e a biztosító által kért műszaki vizsgálaton, illetve a biztosító értesítése ne kötelezze eljárásra a közlekedési hatóságot. A jelentés a http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201203746.rtf oldalon olvasható.

KRESZ MÓDOSÍTÁS
A Magyar Autóklub Jogi-és Érdekvédelmi Bizottsága legutóbbi ülésén a KRESZ módosítás, illetve az új KRESZ előkészítésének keretében a változtatások várható irányainak, a változtatások elveinek kérdéskörét vitatta meg Hóz Erzsébet, a Közlekedéstudományi Intézet szakértőjének előterjesztését követően. A bizottsági ülésen egyhangú álláspontként rajzolódott ki, hogy a szakmai előkészítésnek a sebességkorlátozás, az elsőbbségadási kötelezettség, és a közúti jelzőtáblák számának csökkentése terén, általában a szabályozás tömörítése, és egyszerűsítése, közérthetővé tétele érdekében kell folytatnia az előkészítést. A vitában részt vett és az elhangzott előadást felvezette Barna Péter a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közúti Közlekedési főosztályának vezetője, valamint Tombor Sándor a Közlekedéstudományi Intézet Igazgatója és Dr. Major Róbert a Nemzetvédelmi Egyetem Közbiztonsági Tanszékének vezetője. A szakértői csoport részére továbbításra kerültek a Magyar Autóklub tagságától ebben a téma körben érkezett észrevételek, javaslatok. A tárca és a Közlekedéstudományi Intézet munkacsoportja továbbfolytatja az együttműködést a Magyar Autóklubbal.

Törvénytelen a kiegészítő bónuszbiztosítás
Négy biztosító és egy független biztosításközvetítő számára határozataiban megtiltotta a jogsértő, károkozás esetén is „bónuszvédelmet” ígérő biztosítási tevékenység végzését a PSZÁF. A hatóság – amely a 2013-tól életbe léptetendő tarifák meghirdetése után gyors célvizsgálatot is lefolytatott több piaci szereplőnél – kötelezte az érintett biztosítókat, hogy 2012. november 16-án immár a jogszabályokkal összhangban ismételten hirdessék meg díjtarifájukat honlapjukon, illetve az eredeti díjhirdetést leközlő két napilapban. A bonus-malus díjszorzóikat jogsértő módon közzétett biztosítók számára a PSZÁF ugyanakkor 2013. január 2-ai határidővel írta elő a korrigált díjtarifák ismételt nyilvános közzétételét. Utóbbi kapcsán a hatóság vezetői levélben hívta fel 9 biztosító és a fedezetlenségi díjat meghirdető biztosítószövetség (MABISZ) figyelmét arra: a jövőben kellő alapossággal készítsék el tarifa hirdetményeiket. Négy biztosító – Genertel Biztosító Zrt., Generali-Providencia Biztosító Zrt., KÖBE Kölcsönös Biztosító Egyesület, WÁBERER Hungária Biztosító Zrt. – és egy független biztosításközvetítő – Netrisk Első Online Biztosítási Alkusz Zrt. – esetében a PSZÁF megtiltotta a biztosított károkozása esetén is a meglévő bónuszfokozata megtartását, vagy az annak romlásából adódó díjfizetési kötelezettség ellensúlyozását szavatoló biztosítás további nyújtását. E konstrukció ugyanis ellentétes a bonus-malus rendszer alkalmazásával, a kgfb-hez kínált jogellenes kiegészítő terméknek minősül, s megsérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról rendelkező törvényt.

Törvénytelen a kiegészítő bónuszbiztosítás

Négy biztosító és egy független biztosításközvetítő számára határozataiban megtiltotta a jogsértő, károkozás esetén is „bónuszvédelmet” ígérő biztosítási tevékenység végzését a PSZÁF.

A hatóság – amely a 2013-tól életbe léptetendő tarifák meghirdetése után gyors célvizsgálatot is lefolytatott több piaci szereplőnél – kötelezte az érintett biztosítókat, hogy 2012. november 16-án immár a jogszabályokkal összhangban ismételten hirdessék meg díjtarifájukat honlapjukon, illetve az eredeti díjhirdetést leközlő két napilapban. A bonus-malus díjszorzóikat jogsértő módon közzétett biztosítók számára a PSZÁF ugyanakkor 2013. január 2-ai határidővel írta elő a korrigált díjtarifák ismételt nyilvános közzétételét. Utóbbi kapcsán a hatóság vezetői levélben hívta fel 9 biztosító és a fedezetlenségi díjat meghirdető biztosítószövetség (MABISZ) figyelmét arra: a jövőben kellő alapossággal készítsék el tarifa hirdetményeiket.

Négy biztosító – Genertel Biztosító Zrt., Generali-Providencia Biztosító Zrt., KÖBE Kölcsönös Biztosító Egyesület, WÁBERER Hungária Biztosító Zrt. – és egy független biztosításközvetítő – Netrisk Első Online Biztosítási Alkusz Zrt. – esetében a PSZÁF megtiltotta a biztosított károkozása esetén is a meglévő bónuszfokozata megtartását, vagy az annak romlásából adódó díjfizetési kötelezettség ellensúlyozását szavatoló biztosítás további nyújtását. E konstrukció ugyanis ellentétes a bonus-malus rendszer alkalmazásával, a kgfb-hez kínált jogellenes kiegészítő terméknek minősül, s megsérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról rendelkező törvényt.

A MEGVÁLTOZOTT ÖSSZEGŰ BÍRSÁGOK
Az Autósélet 2012. októberi lapszámában tájékoztattuk klubtagjainkat, hogy 2012. szeptember 01. napjától a közlekedési szabályszegések miatt kiszabható közigazgatási bírságok, szabálysértési helyszíni bírságok és pénzbírságok mértéke megváltozott. A bírságok széles skálája és a könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatokba foglaltuk azokat a szabályszegéseket, melyek elkövetésekor előre meghatározott összegű bírság kiszabására kerül sor. Felhívjuk a figyelmét, hogy az előre rögzített összegű bírságokkal sújtandó szabályszegések nem fedik le valamennyi szankcionált esetet. Azok a szabályszegések, amelyekért nem jár fix összegű bírság az általános szabályok szerint bírálandóak el, azaz helyszíni bírság ötezer forinttól ötvenezer forintig, szabálysértési pénzbírság ötezer forinttól százötvenezer forintig, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén háromszázezer forintig szabható ki. A közigazgatási bírságokat itt és a fix összegű szabálysértési bírságokat itt tekintheti meg. Ha kíváncsi arra, hogy konkrét sebességkorlát átlépése esetén (pl. lakott terület 50 km/h) mekkora összegű bírság kiszabására számíthat itt megtekintheti. Bízunk abban, hogy összeállításunk segítséget nyújt eligazodni a közlekedési bírságok labirintusában.

A MEGVÁLTOZOTT ÖSSZEGŰ BÍRSÁGOK

Az Autósélet 2012. októberi lapszámában tájékoztattuk klubtagjainkat, hogy 2012. szeptember 01. napjától a közlekedési szabályszegések miatt kiszabható közigazgatási bírságok, szabálysértési helyszíni bírságok és pénzbírságok mértéke megváltozott.

A bírságok széles skálája és a könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatokba foglaltuk azokat a szabályszegéseket, melyek elkövetésekor előre meghatározott összegű bírság kiszabására kerül sor.

Felhívjuk a figyelmét, hogy az előre rögzített összegű bírságokkal sújtandó szabályszegések nem fedik le valamennyi szankcionált esetet. Azok a szabályszegések, amelyekért nem jár fix összegű bírság az általános szabályok szerint bírálandóak el, azaz

helyszíni bírság ötezer forinttól ötvenezer forintig,

szabálysértési pénzbírság ötezer forinttól százötvenezer forintig,
szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén háromszázezer forintig szabható ki.

A közigazgatási bírságokat itt és a fix összegű szabálysértési bírságokat itt tekintheti meg.

Ha kíváncsi arra, hogy konkrét sebességkorlát átlépése esetén (pl. lakott terület 50 km/h) mekkora összegű bírság kiszabására számíthat itt megtekintheti.

Bízunk abban, hogy összeállításunk segítséget nyújt eligazodni a közlekedési bírságok labirintusában.

A Magyar Autóklub közleménye az útdíj-ötletről
Egyes sajtóhírek szerint – melyek csak részben nyertek utóbb cáfolatot Tarlós István főpolgármester részéről – a BKV konszolidációja egyik megoldási javaslataként felmerült és a gazdasági tárca támogatni látszik egy olyan képtelen ötletet, hogy a BKV konszolidációját a vállalattal semmilyen kapcsolatban nem álló, szolgáltatásaikat igénybe nem vevő, egyébként is agyon adóztatott autósokkal fizettetnék meg, a fővárosi utakat használó autósokat terhelő havi 10.000,- Ft-os útdíj előírása formájában. A Magyar Autóklub a budapesti autósok nevében a leghatározottabban tiltakozik azon képtelen ötlettel szemben, hogy, az automobilizmustól független szektorban jelentkező veszteségek, az együttesen többszázmilliós indokolatlan végkielégítések, halogatott illetve elhibázott menedzsmentdöntések árát az autósokkal fizettetnék meg egyszerűen azon az alapon, hogy ők nyilván vannak tartva, és könnyen elérhetőek. Egy ilyen előterjesztés elfogadása azt a szemléletet erősítené, hogy a költségek fedezetének nem ott kell megjelennie ahol a kiadások felmerülnek, hanem bárhol, ahonnan elvehetők. Ez a szemlélet ellent mond az Európai Unió útdíjakkal kapcsolatos „használó fizess” elvének, a társadalmi igazságosság elvének, igen rossz lenne az elfogadottsága, ezért végrehajtási nehézségekkel is számolni kellene.		Az üzemanyagköltségek árának drasztikus emelkedése, a ténylegesen alá nem támasztott indokolással bevezetett baleseti adó olyan mértékben, és már jelenleg is úgy sújtja indokolatlanul a XXI. században nélkülözhetetlen gépjárműhasználatot, hogy az a gépjármű üzemeltetőkkel szembeni diszkrimináció alkotmányos sérelmének veszélyét hordozza. Ezt fokozná a tervezet elfogadása. Az ötlet elfogadása ezen túlmenően a gépjárműhasználat további jelentős visszaesésével, ennél fogva az áfa és egyéb adóbevételek apadásán keresztül a költségvetési források közvetlen csökkenésével, az automobilizmussal összefüggő gazdasági tevékenység visszaszorulása révén azok közvetett csökkenésével járna, ezáltal társadalmi szinten nem jelentene olyan arányú többletbevételt, ami a vele járó anyagi és azon túli hátrányokkal arányban állónak lenne tekinthető. Az autósok a teljesítményadóban (közkeletű nevén, a korábbi számítási alapra tekintettel súlyadó) már kifizetik a gépjármű, mint vagyontárgy után előírt vagyonadót, ezért a lakóhely szerint előírt újabb adó a kettős adózás tilalmába is ütközne, és tömeges visszaélések sem lennének elkerülhetőek. A Magyar Autóklub felhívja a döntéshozókat, hogy szabjanak határt az autósok terhei további növelésének és a budapesti útdíj ötletét vessék el. Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottsága

A Magyar Autóklub közleménye az útdíj-ötletről

Egyes sajtóhírek szerint – melyek csak részben nyertek utóbb cáfolatot Tarlós István főpolgármester részéről – a BKV konszolidációja egyik megoldási javaslataként felmerült és a gazdasági tárca támogatni látszik egy olyan képtelen ötletet, hogy a BKV konszolidációját a vállalattal semmilyen kapcsolatban nem álló, szolgáltatásaikat igénybe nem vevő, egyébként is agyon adóztatott autósokkal fizettetnék meg, a fővárosi utakat használó autósokat terhelő havi 10.000,- Ft-os útdíj előírása formájában.

A Magyar Autóklub a budapesti autósok nevében a leghatározottabban tiltakozik azon képtelen ötlettel szemben, hogy, az automobilizmustól független szektorban jelentkező veszteségek, az együttesen többszázmilliós indokolatlan végkielégítések, halogatott illetve elhibázott menedzsmentdöntések árát az autósokkal fizettetnék meg egyszerűen azon az alapon, hogy ők nyilván vannak tartva, és könnyen elérhetőek.

Egy ilyen előterjesztés elfogadása azt a szemléletet erősítené, hogy a költségek fedezetének nem ott kell megjelennie ahol a kiadások felmerülnek, hanem bárhol, ahonnan elvehetők. Ez a szemlélet ellent mond az Európai Unió útdíjakkal kapcsolatos „használó fizess” elvének, a társadalmi igazságosság elvének, igen rossz lenne az elfogadottsága, ezért végrehajtási nehézségekkel is számolni kellene.

Az üzemanyagköltségek árának drasztikus emelkedése, a ténylegesen alá nem támasztott indokolással bevezetett baleseti adó olyan mértékben, és már jelenleg is úgy sújtja indokolatlanul a XXI. században nélkülözhetetlen gépjárműhasználatot, hogy az a gépjármű üzemeltetőkkel szembeni diszkrimináció alkotmányos sérelmének veszélyét hordozza. Ezt fokozná a tervezet elfogadása. Az ötlet elfogadása ezen túlmenően a gépjárműhasználat további jelentős visszaesésével, ennél fogva az áfa és egyéb adóbevételek apadásán keresztül a költségvetési források közvetlen csökkenésével, az automobilizmussal összefüggő gazdasági tevékenység visszaszorulása révén azok közvetett csökkenésével járna, ezáltal társadalmi szinten nem jelentene olyan arányú többletbevételt, ami a vele járó anyagi és azon túli hátrányokkal arányban állónak lenne tekinthető. Az autósok a teljesítményadóban (közkeletű nevén, a korábbi számítási alapra tekintettel súlyadó) már kifizetik a gépjármű, mint vagyontárgy után előírt vagyonadót, ezért a lakóhely szerint előírt újabb adó a kettős adózás tilalmába is ütközne, és tömeges visszaélések sem lennének elkerülhetőek.

A Magyar Autóklub felhívja a döntéshozókat, hogy szabjanak határt az autósok terhei további növelésének és a budapesti útdíj ötletét vessék el.

Magyar Autóklub
Jogi és Érdekvédelmi Bizottsága

A MAK állásfoglalása a 4 napos autópálya matrica ügyében
A Magyar Autóklub köszöni a tagság eddigi aktivitását és a továbbiakban is várja a "négynapos" autópályamatrica eltörlésével kapcsolatos véleményét. Az eddig beérkezett több száz észrevételre tekintettel a MAK Országos Elnökség az alábbi állásfoglalást hozta és felajánlotta közreműködését a döntéshozatal előkészítéséhez. A Magyar Autóklub a sajtó hírek és a tagságtól érkező első megkeresések hatására 2011. november 28. napján levélben fordult a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, jelezve, hogy a négynapos autópálya matrica esetleges eltörlése széles tömegeket érint, egy ilyen döntésnek kedvezőtlen társadalmi és pénzügyi hatása várható. A MAK egyúttal felajánlotta szakmai segítségét az elfogadható, a költségvetési szempontokat sem figyelmen kívül hagyó - megoldás kidolgozásához. A megkeresésre érkezett válasz (2011.12.06.) érdemi álláspontot nem tartalmazott, hangsúlyozta, hogy a minisztérium a céljáról, a megtett úttal arányos díjfizetés bevezetéséről nem mondott le, de elkerülhetetlennek tartja az úthasználati díjból származó bevételek növelését. Az elmúlt időszakban a tagságtól érkezett több száz észrevétel és az azokban rögzített álláspont megerősített bennünket abban, hogy az elégedetlenség elérte azt a kritikus határt, amely intézkedést követel. A négynapos autópálya matrica eladásokból származik az úthasználati díjbevételek csaknem fele, vásárlóik elsősorban a rosszabb anyagi helyzetben lévő magánautósok, akik leginkább hétvégenként, illetve hét közben is csak időszakosan, egybefüggően néhány napig használják a díjfizetős utakat. Ezen járműhasználókra nem hárítható át az autópálya fenntartás többlet költségigénye.		Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az autópálya használat konstrukciójának a célja arra kell, irányuljon, hogy az autópályára és ne az autópályáról az alsóbbrendű utakra terelje a forgalmat, ami pedig a 4 napos matrica eltörlésének a hatására minden bizonnyal be fog következni. E tendenciából egyenesen következik az alsóbbrendű utaknak a jelenleginél is fokozottabb elhasználódása, és így a közlekedésbiztonsági helyzet romlása. Úgyszintén, ismételten ráirányítjuk a figyelmet arra, hogy a nehézgépjárművek úthasználata a személyautókhoz képest hatványozott agresszivitással terheli az útfelületet, amely fokozott terhelés indokolja az azzal arányos úthasználati díj megállapítását. Ennek a díjpolitikának a hiányát jelzi az is, hogy a nemzetközi nehézgépjármű forgalom - összes káros hatásával együtt - egyre nagyobb mértékben terelődik a magyarországi utakra. Amennyiben az úthasználati díjból az döntéshozó áremeléssel kíván többletbevételhez jutni, úgy azt oly módon kellene tegye – illeszkedve az elfogadott, többször hangoztatott, használatarányos díj stratégiájához – hogy elsősorban azon járművek terheit növelje, melyek főként felelősek az utak állapotának romlásáért. E konstrukcióban vegye figyelembe a rendelkezésre álló úthasználati adatokat, és az abból kiolvasható használati szokások és igények alapján, továbbra is tartsa meg a magyar személygépkocsit vezető autósok részére a 4 napos autópálya matricát. Az állásfoglalást egyhangú szavazattal elfogadta a Magyar Autóklub Országos Elnökségének 2011. december 15.-i ülése.

A MAK állásfoglalása a 4 napos autópálya matrica ügyében

A Magyar Autóklub köszöni a tagság eddigi aktivitását és a továbbiakban is várja a "négynapos" autópályamatrica eltörlésével kapcsolatos véleményét. Az eddig beérkezett több száz észrevételre tekintettel a MAK Országos Elnökség az alábbi állásfoglalást hozta és felajánlotta közreműködését a döntéshozatal előkészítéséhez.

A Magyar Autóklub a sajtó hírek és a tagságtól érkező első megkeresések hatására 2011. november 28. napján levélben fordult a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, jelezve, hogy a négynapos autópálya matrica esetleges eltörlése széles tömegeket érint, egy ilyen döntésnek kedvezőtlen társadalmi és pénzügyi hatása várható. A MAK egyúttal felajánlotta szakmai segítségét az elfogadható, a költségvetési szempontokat sem figyelmen kívül hagyó - megoldás kidolgozásához. A megkeresésre érkezett válasz (2011.12.06.) érdemi álláspontot nem tartalmazott, hangsúlyozta, hogy a minisztérium a céljáról, a megtett úttal arányos díjfizetés bevezetéséről nem mondott le, de elkerülhetetlennek tartja az úthasználati díjból származó bevételek növelését.

Az elmúlt időszakban a tagságtól érkezett több száz észrevétel és az azokban rögzített álláspont megerősített bennünket abban, hogy az elégedetlenség elérte azt a kritikus határt, amely intézkedést követel. A négynapos autópálya matrica eladásokból származik az úthasználati díjbevételek csaknem fele, vásárlóik elsősorban a rosszabb anyagi helyzetben lévő magánautósok, akik leginkább hétvégenként, illetve hét közben is csak időszakosan, egybefüggően néhány napig használják a díjfizetős utakat. Ezen járműhasználókra nem hárítható át az autópálya fenntartás többlet költségigénye.

Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az autópálya használat konstrukciójának a célja arra kell, irányuljon, hogy az autópályára és ne az autópályáról az alsóbbrendű utakra terelje a forgalmat, ami pedig a 4 napos matrica eltörlésének a hatására minden bizonnyal be fog következni. E tendenciából egyenesen következik az alsóbbrendű utaknak a jelenleginél is fokozottabb elhasználódása, és így a közlekedésbiztonsági helyzet romlása.

Úgyszintén, ismételten ráirányítjuk a figyelmet arra, hogy a nehézgépjárművek úthasználata a személyautókhoz képest hatványozott agresszivitással terheli az útfelületet, amely fokozott terhelés indokolja az azzal arányos úthasználati díj megállapítását. Ennek a díjpolitikának a hiányát jelzi az is, hogy a nemzetközi nehézgépjármű forgalom - összes káros hatásával együtt - egyre nagyobb mértékben terelődik a magyarországi utakra.

Amennyiben az úthasználati díjból az döntéshozó áremeléssel kíván többletbevételhez jutni, úgy azt oly módon kellene tegye – illeszkedve az elfogadott, többször hangoztatott, használatarányos díj stratégiájához – hogy elsősorban azon járművek terheit növelje, melyek főként felelősek az utak állapotának romlásáért. E konstrukcióban vegye figyelembe a rendelkezésre álló úthasználati adatokat, és az abból kiolvasható használati szokások és igények alapján, továbbra is tartsa meg a magyar személygépkocsit vezető autósok részére a 4 napos autópálya matricát.

Az állásfoglalást egyhangú szavazattal elfogadta a Magyar Autóklub Országos Elnökségének 2011. december 15.-i ülése.

A Magyar Autóklub Országos Elnökségének állásfoglalása az üzemanyagárakról
A Magyar Autóklub Országos Elnöksége a MOL tájékoztatójának meghallgatását követően áttekintette az üzemanyag forgalmazás és az árképzés kérdését, az e vonatkozásban megfogalmazódott tagsági igényeket és az alábbi határozatot hozta: - A MAK megállapítja, hogy bár az üzemanyagár adótartalma az európai szintet tekintve nem kiemelkedően magas szükséges felhívni a jogalkotó figyelmét arra, hogy az autós társadalom és a közúti mobilizáció, pénzügyi terhelhetőségének határára ért. A költségvetési szempontok prioritása mellett sem célravezető, hogy a forint árfolyamának számottevő gyengülése miatt egyébként is emelkedő alapanyagárakra rakodó növekvő adóterhek hatványozottan emeljék az üzemanyag árát. Ez a fogyasztás visszaesése és a külföldre terelődő fogyasztás miatt nem szolgálja az állami bevételek továbbá a gazdaság növekedését sem és a magánszemélyeken túl vállalkozások sorát lehetetleníti el.		- A MAK felhívja az üzemanyag forgalmazókat, hogy legyenek mértéktartóak az árak kialakítása során, mivel az elviselhetetlenül magas árakat már a forgalom visszaesése is jelzi és ez az üzemanyagforgalmazók üzleti érdekeivel is ellentétes. - A MAK felhívja az autósokat fokozottan figyeljenek a takarékos autózás lehetőségeinek kihasználására, mivel a jelenlegi üzemanyagárak szintjén néhány %-os csökkenés is 10 forintokban mérhető megtakarítást eredményezhet. A MAK a takarékos autózás lehetőségeiről hamarosan tájékoztatót ad ki és felhívja az autósokat annak érdekében, hogy minél szélesebb körben alkalmazzák a jelenleg ismert fogyasztás csökkentési lehetőségeket. 2011. november 29.

A Magyar Autóklub Országos Elnökségének állásfoglalása az üzemanyagárakról

A Magyar Autóklub Országos Elnöksége a MOL tájékoztatójának meghallgatását követően áttekintette az üzemanyag forgalmazás és az árképzés kérdését, az e vonatkozásban megfogalmazódott tagsági igényeket és az alábbi határozatot hozta:

- A MAK megállapítja, hogy bár az üzemanyagár adótartalma az európai szintet tekintve nem kiemelkedően magas szükséges felhívni a jogalkotó figyelmét arra, hogy az autós társadalom és a közúti mobilizáció, pénzügyi terhelhetőségének határára ért. A költségvetési szempontok prioritása mellett sem célravezető, hogy a forint árfolyamának számottevő gyengülése miatt egyébként is emelkedő alapanyagárakra rakodó növekvő adóterhek hatványozottan emeljék az üzemanyag árát. Ez a fogyasztás visszaesése és a külföldre terelődő fogyasztás miatt nem szolgálja az állami bevételek továbbá a gazdaság növekedését sem és a magánszemélyeken túl vállalkozások sorát lehetetleníti el.

- A MAK felhívja az üzemanyag forgalmazókat, hogy legyenek mértéktartóak az árak kialakítása során, mivel az elviselhetetlenül magas árakat már a forgalom visszaesése is jelzi és ez az üzemanyagforgalmazók üzleti érdekeivel is ellentétes.

- A MAK felhívja az autósokat fokozottan figyeljenek a takarékos autózás lehetőségeinek kihasználására, mivel a jelenlegi üzemanyagárak szintjén néhány %-os csökkenés is 10 forintokban mérhető megtakarítást eredményezhet.
A MAK a takarékos autózás lehetőségeiről hamarosan tájékoztatót ad ki és felhívja az autósokat annak érdekében, hogy minél szélesebb körben alkalmazzák a jelenleg ismert fogyasztás csökkentési lehetőségeket.

2011. november 29.

A Magyar Autóklub jogi- és érdekvédelmi bizottságának állásfoglalása a baleseti adóról
A Magyar Autóklub Jogi- és Érdekvédelmi Bizottsága kizárólag a sajtó útján értesült azokról az előzetes kormányzati elképzelésekről, melyek az úgynevezett biztosítási, vagy baleseti adó bevezetését jelentenék. Az ennek indokaként felhozott érveket a Magyar Autóklub elsősorban azért tartja teljes egészében megalapozatlannak, mert a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjában a biztosítók jelenleg is korlátozás nélkül a teljes okozott baleseti kár összegének ellenértékét felszámítják és megfizettetik az autósokkal. Az összeg újabb megfizettetése ugyanannak a tételnek a kétszeres felszámítását jelentené az autósokkal szemben.		A sajtóban megjelent, és bizonyos tudományos felmérésekre hivatkozó, a Levegő Munkacsoporttól származó híresztelések a Közlekedés Tudományi Intézet kompetens előadója részéről a bizottság mai ülésén cáfolatot nyertek. A Magyar Autóklub egyetért ugyanakkor a károkozással arányos teherviselés koncepciójával, amennyiben az megalapozott és valóban arányos megoldási módszereket kínál. Ennek keretében Magyar Autóklub támogatni tud egy olyan megoldást, ami a biztonsági öv bekapcsolását elmulasztó járművezetőt és utast az így felmerült egészségügyi többletkiadások egy részének viselésére kötelezné.

A Magyar Autóklub jogi- és érdekvédelmi bizottságának állásfoglalása a baleseti adóról

A Magyar Autóklub Jogi- és Érdekvédelmi Bizottsága kizárólag a sajtó útján értesült azokról az előzetes kormányzati elképzelésekről, melyek az úgynevezett biztosítási, vagy baleseti adó bevezetését jelentenék.

Az ennek indokaként felhozott érveket a Magyar Autóklub elsősorban azért tartja teljes egészében megalapozatlannak, mert a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjában a biztosítók jelenleg is korlátozás nélkül a teljes okozott baleseti kár összegének ellenértékét felszámítják és megfizettetik az autósokkal. Az összeg újabb megfizettetése ugyanannak a tételnek a kétszeres felszámítását jelentené az autósokkal szemben.

A sajtóban megjelent, és bizonyos tudományos felmérésekre hivatkozó, a Levegő Munkacsoporttól származó híresztelések a Közlekedés Tudományi Intézet kompetens előadója részéről a bizottság mai ülésén cáfolatot nyertek.

A Magyar Autóklub egyetért ugyanakkor a károkozással arányos teherviselés koncepciójával, amennyiben az megalapozott és valóban arányos megoldási módszereket kínál. Ennek keretében Magyar Autóklub támogatni tud egy olyan megoldást, ami a biztonsági öv bekapcsolását elmulasztó járművezetőt és utast az így felmerült egészségügyi többletkiadások egy részének viselésére kötelezné.

Fordulat a MÁV biztosítottak ügyében
A Magyar Autóklub, de elsősorban minden érintett autós nagy megkönnyebbüléssel és örömmel fogadhatja az Alkotmánybíróság tegnapelőtt, 2011. november 8-án meghozott és az Alkotmánybíróság honlapján már közzétett azon határozatát, amely az Országgyűlés részéről mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg amiatt, hogy jogalkotási úton nem gondoskodott a MÁV biztosítottak által okozott károk fedezetéről. A döntés egzisztenciális megkönnyebbülést jelent, és rendkívüli anyagi tehertől szabadítja meg minden olyan károkozónak és károsultnak, aki érintett a MÁV Biztosító Egyesület csődjében, hiszen több ezren vannak olyanok, akik vagy nem jutottak kártérítéshez, vagy érvényes biztosításuk ellenére sokmilliós kártérítést kellett, vagy kellett volna a jövőben fizessenek biztosítójuk csődje folytán az Alkotmánybíróság tegnapelőtt hozott döntésének hiányában. Az alkotmánybírósági határozat az Országgyűlés kötelezettségévé tette, hogy legkésőbb 2012. június 30-ig jogszabályilag rendezze a MÁV biztosítottak ügyét, és biztosítson a részükre hatékony jogvédelmet! Mint emlékezetes, a Magyar Autóklub indítványát az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága elfogadta, átvette, és a gépjármű felelősségbiztosítási törvényhez csatlakozó bizottsági módosító indítványként kötelezővé tette a biztosító csődje esetére Kártalanítási Alap előzetes megképzését.		A törvény azonban csak 2010. január 01-től rendelte ezt el, ezért a MÁV Biztosító csődjére nem vonatkozott, csak a jövőbeli hasonló esetek megelőzésére szolgált. Ennek a jogszabályi rendelkezésnek a továbbfejlesztését írja elő az Alkotmánybíróság mostani döntése, ami kifejezetten a MÁV biztosítottak és károsultak jogvédelmét szolgálja. Nagy valószínűséggel arra lehet számítani, hogy a még folyamatban levő jogvitás ügyek tárgyalása a bíróságokon is felfüggesztésre kerül, mert a jogalkotónak a fenti határidőig egy olyan Kártalanítási Alap létrehozásáról kell majd dönteni, ami nemcsak 2010. január 01. után, hanem a 2010. január 01. előtti károkra is fedezetet nyújt a biztosító csődje esetére. A jogalkotónak dönteni kell majd a biztosítottak részéről eddig már esetleg kifizetett összegek sorsáról is. Az Alkotmánybíróság döntésének a lényege az indoklásban foglaltak szerint az, hogy amikor a jogalkotó többmillió üzemben tartót érintő szerződéskötési kötelezettséget írt elő, akkor a jogbiztonság követelményéből fakadóan olyan szabályozást kellett volna alkotnia, amely kellő törvényi garanciákat tartalmaz a biztosító fizetésképtelenné válása esetére is. Dr. Kovács Kázmér Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottság elnöke

Fordulat a MÁV biztosítottak ügyében

A Magyar Autóklub, de elsősorban minden érintett autós nagy megkönnyebbüléssel és örömmel fogadhatja az Alkotmánybíróság tegnapelőtt, 2011. november 8-án meghozott és az Alkotmánybíróság honlapján már közzétett azon határozatát, amely az Országgyűlés részéről mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg amiatt, hogy jogalkotási úton nem gondoskodott a MÁV biztosítottak által okozott károk fedezetéről.

A döntés egzisztenciális megkönnyebbülést jelent, és rendkívüli anyagi tehertől szabadítja meg minden olyan károkozónak és károsultnak, aki érintett a MÁV Biztosító Egyesület csődjében, hiszen több ezren vannak olyanok, akik vagy nem jutottak kártérítéshez, vagy érvényes biztosításuk ellenére sokmilliós kártérítést kellett, vagy kellett volna a jövőben fizessenek biztosítójuk csődje folytán az Alkotmánybíróság tegnapelőtt hozott döntésének hiányában.

Az alkotmánybírósági határozat az Országgyűlés kötelezettségévé tette, hogy legkésőbb 2012. június 30-ig jogszabályilag rendezze a MÁV biztosítottak ügyét, és biztosítson a részükre hatékony jogvédelmet!

Mint emlékezetes, a Magyar Autóklub indítványát az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága elfogadta, átvette, és a gépjármű felelősségbiztosítási törvényhez csatlakozó bizottsági módosító indítványként kötelezővé tette a biztosító csődje esetére Kártalanítási Alap előzetes megképzését.

A törvény azonban csak 2010. január 01-től rendelte ezt el, ezért a MÁV Biztosító csődjére nem vonatkozott, csak a jövőbeli hasonló esetek megelőzésére szolgált.

Ennek a jogszabályi rendelkezésnek a továbbfejlesztését írja elő az Alkotmánybíróság mostani döntése, ami kifejezetten a MÁV biztosítottak és károsultak jogvédelmét szolgálja.

Nagy valószínűséggel arra lehet számítani, hogy a még folyamatban levő jogvitás ügyek tárgyalása a bíróságokon is felfüggesztésre kerül, mert a jogalkotónak a fenti határidőig egy olyan Kártalanítási Alap létrehozásáról kell majd dönteni, ami nemcsak 2010. január 01. után, hanem a 2010. január 01. előtti károkra is fedezetet nyújt a biztosító csődje esetére. A jogalkotónak dönteni kell majd a biztosítottak részéről eddig már esetleg kifizetett összegek sorsáról is.

Az Alkotmánybíróság döntésének a lényege az indoklásban foglaltak szerint az, hogy amikor a jogalkotó többmillió üzemben tartót érintő szerződéskötési kötelezettséget írt elő, akkor a jogbiztonság követelményéből fakadóan olyan szabályozást kellett volna alkotnia, amely kellő törvényi garanciákat tartalmaz a biztosító fizetésképtelenné válása esetére is.

Dr. Kovács Kázmér
Magyar Autóklub
Jogi és Érdekvédelmi Bizottság elnöke

Közlemény a regisztrációs adóról
A sajtóhírek szerint a november 14-én megszavazott adótörvények egyes környezetkímélő, ugyanakkor kisebb hengerűrtartalmú gépkocsik esetén akár több mint 200.000,- Ft-tal is csökkenthetik a regisztrációs adót. A Magyar Autóklub hátrányosnak tartja és ellenzi az átírási illeték mértékének tervezett növelését, ugyanakkor üdvözli, hogy észrevételeit és javaslatait a regisztrációs adó tekintetében a jogalkotó elfogadta. A változtatás előnyös a gépjárművásárlóknak, de valószínűleg nem jelent költségvetési bevételkiesést sem, mert joggal lehet arra számítani, hogy ennek következtében apadni fog azoknak a száma,		akik továbbra is érdemesnek látják fiktív külföldi lakcím felvételével vagy cégalapítás útján megkerülni a regisztrációs adó megfizetését. Ugyanakkor a Magyar Autóklub változatlanul az autósokat sújtó indokolatlan teherként kell értékelje a baleseti adó tervezett bevezetését az erre nézve külön közleményben már korábban közzétett indokolásra is hivatkozással. Ugyancsak indokolatlannak tartja azt a diszkriminációt, mely a legfrissebb hírek szerint a személygépkocsi tulajdonosokat érné a baleseti adó tekintetében abban az esetben, ha annak mértéke során hátrányos megkülönböztetés mutatkozna a haszonjárművekkel szemben.

Közlemény a regisztrációs adóról

A sajtóhírek szerint a november 14-én megszavazott adótörvények egyes környezetkímélő, ugyanakkor kisebb hengerűrtartalmú gépkocsik esetén akár több mint 200.000,- Ft-tal is csökkenthetik a regisztrációs adót.

A Magyar Autóklub hátrányosnak tartja és ellenzi az átírási illeték mértékének tervezett növelését, ugyanakkor üdvözli, hogy észrevételeit és javaslatait a regisztrációs adó tekintetében a jogalkotó elfogadta. A változtatás előnyös a gépjárművásárlóknak, de valószínűleg nem jelent költségvetési bevételkiesést sem, mert joggal lehet arra számítani, hogy ennek következtében apadni fog azoknak a száma,

akik továbbra is érdemesnek látják fiktív külföldi lakcím felvételével vagy cégalapítás útján megkerülni a regisztrációs adó megfizetését.

Ugyanakkor a Magyar Autóklub változatlanul az autósokat sújtó indokolatlan teherként kell értékelje a baleseti adó tervezett bevezetését az erre nézve külön közleményben már korábban közzétett indokolásra is hivatkozással. Ugyancsak indokolatlannak tartja azt a diszkriminációt, mely a legfrissebb hírek szerint a személygépkocsi tulajdonosokat érné a baleseti adó tekintetében abban az esetben, ha annak mértéke során hátrányos megkülönböztetés mutatkozna a haszonjárművekkel szemben.

Tájékoztatás a Best Reisen magyar utasai egyiptomi buszbalesetével kapcsolatban
Az egyiptomi buszbalesettel kapcsolatban a sajtóban megjelent találgatásokra figyelemmel a Magyar Autóklub tájékoztatja az érintetteket és a közvéleményt, hogy a balesetben sérült valamennyi személy részére elsődlegesen a buszt üzemeltető cég felelősségbiztosítója tartozik teljes kártérítési kötelezettséggel. A kártérítési kötelezettség kiterjed nemcsak a sérültek, hanem a balesetben elhunyt személyek hozzátartozóinak nem vagyoni káraira is. A magyar Best Reisen utazási iroda csak kivételes esetben, de akkor elvileg teljes kártérítési felelősséggel tartozik, ha az egyiptomi partnere megválasztásában nem a megfelelő gondossággal járt el. A megfelelő gondosság részét képezheti az utazási iroda részéről az is, hogy csak olyan partnert választ az egyiptomi utazás szervezése során ahol biztosítva van az utasok baleseti eredetű kárainak teljes megtérítése. Problémát jelenthet viszont, hogy az utazási szerződésről szóló 281/2008 (XI. 28.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése az utazásszervezőnek az utazási szerződés hibás teljesítéséből eredő károkért fennálló felelősségét a részvételi díj összegének kétszeresét meghaladó összegre korlátozhatja. Ezért van alapvető jelentősége annak, hogy a buszt üzemeltető cég rendelkezett-e és milyen körben érvényes felelősségbiztosítással.		Mindez természetesen nem érinti az előzetesen önkéntes utasbiztosítást megkötő károsultak biztosításait. Megfelelő kártérítési fedezet rendelkezésre állása esetén az érvényesíthető károk legjelentősebb részét a személyi sérülésből eredő károk jelentik, aminek az alapját az élet testi épség megóvásához fűződő személyiségi jogok megsértése jelenti, és amelyek megsértéséért a magyar jog a vagyoni károkon kívül az ún. nemvagyoni károkat is az érvényesíthető károk körébe sorolja. A nemvagyoni károk a közeli hozzátartozók részéről is érvényesíthetők a hozzátartozó elvesztése miatt is, ezek összege a körülményektől és a hozzátartozói kapcsolattól függően személyenként közel egymillió forinttól ötmillió forint feletti összegig terjedhet. A vagyoni károk körébe a sírkőállítástól a gyászruha költségig, az elmaradt jövedelemtől az elvesztett tartás értékéig számos egyedi kártétel beletartozik a konkrét személyi körülményektől függően. Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottság Dr. Kovács Kázmér elnök Gyulainé Dr. Tóth Zsuzsanna titkár Budapest, 2011. november 7.

Tájékoztatás a Best Reisen magyar utasai egyiptomi buszbalesetével kapcsolatban

Az egyiptomi buszbalesettel kapcsolatban a sajtóban megjelent találgatásokra figyelemmel a Magyar Autóklub tájékoztatja az érintetteket és a közvéleményt, hogy a balesetben sérült valamennyi személy részére elsődlegesen a buszt üzemeltető cég felelősségbiztosítója tartozik teljes kártérítési kötelezettséggel.

A kártérítési kötelezettség kiterjed nemcsak a sérültek, hanem a balesetben elhunyt személyek hozzátartozóinak nem vagyoni káraira is. A magyar Best Reisen utazási iroda csak kivételes esetben, de akkor elvileg teljes kártérítési felelősséggel tartozik, ha az egyiptomi partnere megválasztásában nem a megfelelő gondossággal járt el. A megfelelő gondosság részét képezheti az utazási iroda részéről az is, hogy csak olyan partnert választ az egyiptomi utazás szervezése során ahol biztosítva van az utasok baleseti eredetű kárainak teljes megtérítése.

Problémát jelenthet viszont, hogy az utazási szerződésről szóló 281/2008 (XI. 28.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése az utazásszervezőnek az utazási szerződés hibás teljesítéséből eredő károkért fennálló felelősségét a részvételi díj összegének kétszeresét meghaladó összegre korlátozhatja. Ezért van alapvető jelentősége annak, hogy a buszt üzemeltető cég rendelkezett-e és milyen körben érvényes felelősségbiztosítással.

Mindez természetesen nem érinti az előzetesen önkéntes utasbiztosítást megkötő károsultak biztosításait.
Megfelelő kártérítési fedezet rendelkezésre állása esetén az érvényesíthető károk legjelentősebb részét a személyi sérülésből eredő károk jelentik, aminek az alapját az élet testi épség megóvásához fűződő személyiségi jogok megsértése jelenti, és amelyek megsértéséért a magyar jog a vagyoni károkon kívül az ún. nemvagyoni károkat is az érvényesíthető károk körébe sorolja. A nemvagyoni károk a közeli hozzátartozók részéről is érvényesíthetők a hozzátartozó elvesztése miatt is, ezek összege a körülményektől és a hozzátartozói kapcsolattól függően személyenként közel egymillió forinttól ötmillió forint feletti összegig terjedhet. A vagyoni károk körébe a sírkőállítástól a gyászruha költségig, az elmaradt jövedelemtől az elvesztett tartás értékéig számos egyedi kártétel beletartozik a konkrét személyi körülményektől függően.

Magyar Autóklub
Jogi és Érdekvédelmi Bizottság

Dr. Kovács Kázmér
elnök
Gyulainé Dr. Tóth Zsuzsanna
titkár

Budapest, 2011. november 7.

Élet Úton program: együttműködésben a civil szervezetekkel
Az áprilisban elindult Élet Úton program második lépéseként az állami szereplők után a civil szervezetek képviselői is elkötelezték magukat a közlekedésre nevelés egységes rendszerű szemlélete mellett 2011. június 10-én, Alsóörsön. A tizenkét csatlakozó szakmai és társadalmi szervezet képviselői Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára jelenlétében írták alá az együttműködésüket jelképező táblát. Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár elmondta: Az új támogatókkal friss erőre kapó Élet Úton programban kormányzati és társadalmi szervezetek eltérő készségei összegződnek. Az állami oldal intézményei jellegükből fakadóan nem rendelkezhetnek számos olyan tapasztalattal, amely a civil szférában működő egyesületek, szövetségek sajátja. A nemzetközi trendek és tendenciák megismerésében és megosztásában is sokat segíthetnek az élénk és szoros külhoni kapcsolatokkal rendelkező civilek. Az Élet Úton program legfontosabb tétele, hogy a közlekedésre nevelés meghatározó feltétele a közlekedés biztonságának. E folyamatnak ezért tudatosan tervezettnek kell lennie, távlatos stratégiai megközelítés mentén, egységes módszertani alapokra épülve kell végbemennie. Az új szemlélet az érintett intézmények és szervezetek együttműködésével hatékonyabban ültethető át az élethosszig tartó járművezető-képzés gyakorlatába, a felnőttkori közlekedési információs és tájékoztató, továbbképző munkába.		Az Élet Úton program támogatói, résztvevői közé ezúttal a GRSP Magyarország Egyesület, a Harley Owners Group, az IAPA Nemzetközi Polgárőr Szervezet, az International Bodyguard and Security Services Association (IBSSA), a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE), a Magyar Autóklub, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE), a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Magyar Útügyi Társaság (MAUT), a NiT Hungary - Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete, az Országos Polgárőr Szövetség és a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE) csatlakozott. A szakmai és civil szervezetek képviselői mellett Óberling József rendőrezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti főosztály vezetője, az ORFK − Országos Balesetmegelőzési Bizottság ügyvezető elnöke is részt vett az eseményen. Az ünnepélyes aláírásnak a Harley Openroadfest motoros találkozó adott otthont. Az ötnapos rendezvényen az alsóörsi Európa Campingben önálló standokon mutatkozik be a közúti balesetek visszaszorításán dolgozó Nemzeti Közlekedési Hatóság, ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság, Közlekedéstudományi Intézet és GRSP Magyarország Egyesület. A „Bike Safety” sátorban és környékén vezetéstechnikai bemutató, tréning és szaktanácsadás, védőruházati bemutató és szaktanácsadás, balesetmegelőzési kiállítás várják az érdeklődőket, a legkisebbektől a legnagyobbakig.

Élet Úton program: együttműködésben a civil szervezetekkel

Az áprilisban elindult Élet Úton program második lépéseként az állami szereplők után a civil szervezetek képviselői is elkötelezték magukat a közlekedésre nevelés egységes rendszerű szemlélete mellett 2011. június 10-én, Alsóörsön. A tizenkét csatlakozó szakmai és társadalmi szervezet képviselői Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára jelenlétében írták alá az együttműködésüket jelképező táblát.

Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár elmondta: Az új támogatókkal friss erőre kapó Élet Úton programban kormányzati és társadalmi szervezetek eltérő készségei összegződnek. Az állami oldal intézményei jellegükből fakadóan nem rendelkezhetnek számos olyan tapasztalattal, amely a civil szférában működő egyesületek, szövetségek sajátja. A nemzetközi trendek és tendenciák megismerésében és megosztásában is sokat segíthetnek az élénk és szoros külhoni kapcsolatokkal rendelkező civilek.

Az Élet Úton program legfontosabb tétele, hogy a közlekedésre nevelés meghatározó feltétele a közlekedés biztonságának. E folyamatnak ezért tudatosan tervezettnek kell lennie, távlatos stratégiai megközelítés mentén, egységes módszertani alapokra épülve kell végbemennie. Az új szemlélet az érintett intézmények és szervezetek együttműködésével hatékonyabban ültethető át az élethosszig tartó járművezető-képzés gyakorlatába, a felnőttkori közlekedési információs és tájékoztató, továbbképző munkába.

Az Élet Úton program támogatói, résztvevői közé ezúttal a GRSP Magyarország Egyesület, a Harley Owners Group, az IAPA Nemzetközi Polgárőr Szervezet, az International Bodyguard and Security Services Association (IBSSA), a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE), a Magyar Autóklub, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE), a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Magyar Útügyi Társaság (MAUT), a NiT Hungary - Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete, az Országos Polgárőr Szövetség és a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE) csatlakozott. A szakmai és civil szervezetek képviselői mellett Óberling József rendőrezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti főosztály vezetője, az ORFK − Országos Balesetmegelőzési Bizottság ügyvezető elnöke is részt vett az eseményen.

Az ünnepélyes aláírásnak a Harley Openroadfest motoros találkozó adott otthont. Az ötnapos rendezvényen az alsóörsi Európa Campingben önálló standokon mutatkozik be a közúti balesetek visszaszorításán dolgozó Nemzeti Közlekedési Hatóság, ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság, Közlekedéstudományi Intézet és GRSP Magyarország Egyesület. A „Bike Safety” sátorban és környékén vezetéstechnikai bemutató, tréning és szaktanácsadás, védőruházati bemutató és szaktanácsadás, balesetmegelőzési kiállítás várják az érdeklődőket, a legkisebbektől a legnagyobbakig.

Magyar Autóklub

A hűséges Partner

Keresés

Szavazás

Bejelentkezés

Érdekvédelem - hírek, aktualitások