Milyen károkat fedez a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása, népszerűen a KGFB?
A biztosítás kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak. A biztosító fedezi a gépjármű üzemeltetése során okozott károkat. Tehát ez a biztosítás teljes védelmet nyújt a jogkövető autósnak, mert a biztosítótársaság minden okozott kár vonatkozásában (töréskár, személyi sérülés stb.) helytáll.
Minden magyarországi gépjármű üzemben- tartója köteles megkötni, és díjfizetéssel hatályban tartani.
Mire jó a CASCO biztosítás?
A gépjárművek sajáthibás kárainak fedezetére szolgáló biztosítás. A CASCO biztosítás a kategóriájától függően nyújt fedezetet pl. lopáskárra, töréskárra, rongálásra, elemi csapásra, vagy a biztosítási szerződésben meghatározott egyéb kárra is. Ez a biztosítás hivatott arra, hogy azon károk esetén is kártérítést nyújtson, amikor a felelős nem megállapítható. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy nem számíthatunk teljes kártalanításra, a kártérítés szintjét a szerződési feltételek határozzák meg.
Mi a teendő közlekedési baleset esetén, a helyszínen?
A gépjárművel azonnal meg kell állni és meg kell győződni arról, hogy történt-e személyi sérülés. Ha igen, akkor hívni kell a mentőket, a rendőrséget, a sérülteknek segítséget kell nyújtani, és a lehetőségekhez képest a nyomokat rögzíteni kell. A baleset helyszínét csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni. Ha vitás a felelősség kérdése, jelentős az anyagi kár, a balesetnek külföldi részese van, vagy bármelyik érdekelt rendőri intézkedést igényel, szükséges értesíteni a rendőrséget, és a rendőri intézkedést meg kell várni. Mindig tartsunk a gépjárműben európai baleseti bejelentőt. Amennyiben nem vitás a felelősség kérdése, és egyik fél sem ragaszkodott rendőri intézkedéshez, pontosan töltsük ki a baleseti bejelentőt. Rögzítsük a baleset pontos leírását, megjelölve a gépjármű adatait, a felelős személyt, a károsultat, a tanúk adatait, kötvényszámot, és aláírásunkról se feledkezzünk meg. Elengedhetetlenül fontos továbbá a baleset pontos idejének (év, hónap, nap, óra, perc) és pontos helyének rögzítése. A bejelentő egy példányát tartsuk magunknál a kárügyintézéshez. A baleset helyszínéről, a járművek helyzetéről, sérüléseiről készítsünk fényképfelvételeket - akár mobiltelefonnal - és rögzítsük a balesetről információval rendelkező tanúk nevét, még akkor is, ha úgy tűnik egyértelmű a felelősség. Mindez a későbbi kárrendezést segíti. Előfordul, hogy a felelősségét a helyszínen elismerő autós később ezt a nyilatkozatát – sokkos állapotra vagy más személyes körülményre hivatkozva - visszavonja, ezért a körültekintő eljárás a felelősség helyszíni elismerése esetén is célszerű. Amennyiben a káresemény bekövetkezésének körülményei valamilyen oknál fogva nem rögzíthetők, tanácsos a helyszínre rendőrt hívni.
Mi a teendő közlekedési balesetet követően a kárrendezés érdekében?
A baleset helyszínének elhagyását követően is maradnak teendőink. A biztosított 5 munkanapon belül köteles biztosítójánál bejelenteni a káreseményt, a károsult 30 napon belül köteles kárigényét bejelenteni a károkozó felelősségbiztosítójának. A kárrendezés során az érintettek kötelesek együttműködni a biztosítóval. Úgynevezett saját hibás kár megtérítése érdekében a CASCO biztosítónkhoz kell fordulni és bizony, ha nem rendelkezünk ilyen biztosítással, a kárt, mint károsult, saját magunk viseljük.
Mi a teendő, ha vita támad a kártérítési eljárás során a felelősség vagy a kár összegszerűségének megállapítása során?
Alapvető szabály, hogy mindig annak kell bizonyítania, aki igényt érvényesít, illetve akinek ez az érdekében áll. Ha nem jutunk megegyezésre a kár megtérítésének kérdésében a biztosító társasággal, polgári peres eljárást kezdeményezhetünk, illetve azt megelőzően egyes esetekben (kivéve a KGFB által térített kár esetén a vétlen károsult) fordulhatunk a Pénzügyi Békéltető Testülethez, ahol szakemberek bevonásával tesznek kísérletet egyezség létrehozására a felek között. Jelentős kár vagy személyi sérülés esetén indokolt a szakterületen jártas szakemberek, ügyvédek, igazságügyi műszaki szakértő bevonása az felkészülésbe, a megalapozott álláspont kialakítása érdekében.
Mi a teendő ismeretlen gépjármű által okozott kár esetén?
Az ilyen jellegű károk alapesetben csak CASCO biztosítás terhére térülnek, illetve felelősségi alapon csak akkor, ha egy rendőrségi eljárás eredményeképpen az elkövető személyére fény derül.
Kivétel, ha súlyos személyi sérülés, vagy haláleset történt, ekkor a gépjárműkárt is rendezi a Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban: MABISZ) mint a Kártalanítási Számla kezelője.
Mi a teendő biztosítatlan gépjármű által okozott baleset esetén?
Ha nem ismert a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója, akkor a károkozó felelősségbiztosítójáról kizárólag konkrét káresemény kapcsán a MABISZ nyújt tájékoztatást.
Amennyiben a károkozó a baleset időpontjában nem rendelkezett érvényes felelősségbiztosítással, a kárt a MABISZ, mint a Kártalanítási Számla kezelője rendezi.
Ilyen esetben a káreseményt a károsult felelősségbiztosítójánál kell bejelenteni a kárfelmérés és a további intézkedések elvégzése érdekében.
Mi a teendő, ha külföldön kárt okozunk?
Ilyen esetben is az általános szabályok szerint kell eljárnunk a balesetet követően, a baleset bekövetkezését a hazaérkezés napjától számított 5 napon belül a saját felelősségbiztosítónál be kell jelenteni. A bejelentés során meg kell adni a baleset körülményeit és a biztosító által kért adatokat és át kell adni az addig keletkezett iratokat.
Mi a teendő, ha külföldön kárt okoz nekünk egy külföldi rendszámú gépjármű?
A magyar károsultnak több lehetősége is van kártérítési igényének érvényesítésére.
1. Amennyiben a baleset a Zöldkártya Rendszer valamely tagországa területén következett be, és a kárt az Európai Unió valamely más tagállamában üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult igényével közvetlenül fordulhat a károkozó külföldi felelősségbiztosítójához vagy annak magyarországi kárrendezési megbízottjához. A kárrendezési megbízott feladata a károsult igényének beterjesztése külföldi partneréhez és a partner jóváhagyásával az igény rendezése.
2. Ha a balesetet nem az Európai Unió valamely tagországa területén üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult nem tudja igénybe venni kárrendezési megbízott segítségét. Ilyen esetben igényét közvetlenül a külföldi felelősségbiztosítóval szemben érvényesítheti. Abban az esetben, ha a károkozó gépjármű nem az Európai Unió területén és nem is a baleset helye szerinti országban lett üzembe helyezve, a károsultnak lehetősége van eldönteni, hogy igényének rendezését közvetlenül a károkozó felelősségbiztosítójától, vagy annak a baleset helye szerinti képviselőjétől (úgynevezett „levelező”) kéri.
3. Amennyiben a baleset a Zöldkártya Rendszeren kívül következik be, a kártérítés érvényesítése közvetlenül a károkozóval szemben történhet. A kárigények elbírálása és a kár rendezése a baleset helye szerinti ország jogszabályai szerint történik.
Mi a teendő, ha Magyarországon kárt okoz nekünk egy külföldi rendszámú gépjármű?
Kártérítési igényünket a külföldi gépjármű felelősségbiztosítójának magyar levelezőjével szemben érvényesíthetjük. Ezzel kapcsolatos nehézség esetén a törvény által előírt 30 napos kárbejelentési határidőre tekintettel, a károk felmérése érdekében a károsult saját felelősségbiztosítójához fordulhatunk szívességi kárfelvételt kérve.
Milyen szabályok vonatkoznak a zöldkártya kiváltására?
A biztosítási zöldkártya a gépjármű biztosítási fedezetének, a biztosítás fennállásának igazolására szolgál külföldön, a Zöldkártya Rendszer országaiban. A MABISZ honlapja részletes tájékoztatást ad a Zöldkártya Rendszer országairól: http://www.mabisz.hu/hu/gepjarmu-karrendezesi-iroda/nemzeti-iroda/682-nemzeti-iroda-tajekozato.html. Mindenki a saját felelősségbiztosítójánál kérheti kiváltását, ahol azt ingyenesen rendelkezésére bocsátják. A zöldkártya általában a felelősségbiztosítási fedezet fennállásának utolsó napjáig, de legalább 15 napig érvényes. Abban az esetben, ha olyan országba utazunk, amely nem tagja a Zöldkártya Rendszernek, akkor az illető ország határán az ott előírt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kell megkötni.
Mi az a bonus-malus besorolás?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződője a kármentességért az alapdíjból díjkedvezményre (bonus) jogosult, azonban károkozás esetén díjtöbblet fizetésére köteles (malus), a károkozások számától és mértékétől függően. Jelenleg 10 bonus és 4 malus osztályba történik a besorolás.
Hogyan történik a bonus-malus besorolás megállapítása?
A 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet hatálybalépésével, 2011. június 15-től változtak a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, és a kártörténeti igazolás kiadásának szabályai. Változatlanul 10 bonus és 4 malus osztály marad, azonban aki új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást köt, annak bonus-malus besorolását a biztosító – a korábbi papír alapú igazolások helyett – a saját nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen A00 osztályba sorolja. Fontos, hogy a rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap között lekérdezi az elektronikusan vezetett kártörténet nyilvántartásból a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A beazonosítást a biztosító az üzembentartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártörténeti rendszer azonosító szám alapján végzi, a besorolást a közvetlenül megelőző biztosítási időszak kárnyilvántartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megállapítja a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, egyidejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzembentartónak, amennyiben az az üzembentartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.
Mi a következménye, ha pontatlanul adtuk meg a bonus-malus besoroláshoz szükséges adatokat?
Fontos, hogy pontosan adjuk meg a beazonosításhoz szükséges adatokat (pl. rendszám, kötvényszám), mert ha a nyilvántartásban nem azonosíthatók be az adatok, vagy eltérnek egymástól, akkor erről a biztosító a 30. és 45. nap között értesíti az ügyfelet, és kéri a megfelelő adatokat. Ha a biztosítási időszak kezdetét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak. Valótlan adatok közlése esetén, melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.
Mi a teendő, ha veszélyes burkolathibát vesz észre az ember?
Ha az érintett útszakasz a Magyar Közút Nonprofit Zrt kezelésébe tartozik, a bejelentést megtehetjük a területileg illetékes megyei vagy autópálya szakasz diszpécserszolgálatánál, illetve a társaság Útinform szolgálatánál. Bővebb információ: https://www.utinform.hu/static/katyukar-karrendezes-katyu-bejelentes
Mi a teendő kátyúkár esetén?
A kárt keletkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni a káresemény helye szerinti közútkezelőnél. A bejelentés igazolható módon tértivevényes levél útján történjen.
Még a helyszínen fontos, hogy megfelelő bizonyítékokat vegyünk fel a kár bekövetkezésére a későbbi viták elkerülése végett. Lehetőség van rendőrt hívni és jegyzőkönyvet felvetetni a káreseményről (amely jegyzőkönyv külön térjen ki arra is, hogy úthibákra figyelmeztető táblával volt-e jelölve a kérdéses útszakasz). Mindenképpen készítsünk fényképeket a sérült járműről, kerékről, útszakaszról (és a kátyúról). Ha van tanúja a káreseménynek, akkor az adatait fel kell venni, és a közút kezelőjének bejelenteni. A gépkocsi kijavítása esetén a javítás költségét számlával kell igazolni és a kiszerelt alkatrészeket meg kell őrizni, hogy a kárszakértő megtekinthesse.
Célszerű azonban a javítással a közút kezelője által kiküldött kárszakértőt megvárni. A kárbecslés meghiúsulása esetén kárigény nem érvényesíthető.
A kárigénylő az kártérítési igényének elutasítása ellen polgári peres eljárás keretében élhet jogorvoslattal. Természetesen, ha az autósnak van CASCO biztosítása, vagy a kötelező biztosításhoz kapcsolódó ún. „kátyúkár” biztosítása, akkor a biztosító a kár összegét (illetve a szerződéses konstrukcióhoz igazodóan a kár megfelelő részét) megtéríti.
Mit tegyen, ha nem találja a gépjárművét ott, ahova leállította?
Ebben az esetben a helyszínen tájékozódjon majd, ha ez eredménytelen, haladéktalanul hívja fel a rendőrség ügyeletét a 107-es, vagy 112-es telefonszámon. Ők felvilágosítást tudnak adni arról, hogy elszállították a gépjárművét (pl. mert tiltott helyen, a forgalmat akadályozva parkolt), és közlik, hogy a járművet hol, milyen feltételekkel veheti át. Az átvételt fontos mielőbb elintézni, mert a tárolási díj összege az idő múlásával emelkedik.
Amennyiben nem szállították el a gépjárművet, bűncselekmény történt, haladéktalanul jelentse be a gépjármű eltulajdonítását, és tegyen feljelentést.