Üdvözöljük honlapunkon !

Bejelentkezés

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.

Feliratkozás hírlevélre

 

Autósélet

 


 

          
 

Online fizetési tájékoztató

Facebook

Címlap | Érdekvédelem | Jogi GYIK

Jogi GYIK/tudástár

Frissítve: 2017. szeptember 1.

Jelen összeállítás tájékoztató jellegű és  nem tekinthető jogi tanácsadásnak. Amennyiben jogi tanácsadásra van szüksége kérjük forduljon a MAK Jogi Tanácsadó hálózatának Önhöz legközelebb eső pontjához vagy hívja tanácsadó vonalunkat.

Jogosítvány kategóriák
Az Autóséletben hasábjain már jeleztük, hogy 2013. január 19. napján az Európai Unió korábban elfogadott irányelvének köszönhetően átalakulnak az egyes nemzetközi jármű-kategóriák, illetve az ehhez kapcsolódó életkori követelmények. Az új szabályozást, és a kategóriákat, és az ezekhez tartozó követelményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze.
Bírságok 2012.09.01-től

Az Autósélet 2012. októberi lapszámában tájékoztattuk klubtagjainkat, hogy 2012. szeptember 01. napjától a közlekedési szabályszegések miatt kiszabható közigazgatási bírságok, szabálysértési helyszíni bírságok és pénzbírságok mértéke megváltozott.

A bírságok széles skálája és a könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatokba foglaltuk azokat a szabályszegéseket, melyek elkövetésekor előre meghatározott összegű bírság kiszabására kerül sor.

Felhívjuk a figyelmét, hogy az előre rögzített összegű bírságokkal sújtandó szabályszegések nem fedik le valamennyi szankcionált esetet. Azok a szabályszegések, amelyekért nem jár fix összegű bírság az általános szabályok szerint bírálandóak el, azaz

helyszíni bírság ötezer forinttól ötvenezer forintig,

szabálysértési pénzbírság ötezer forinttól százötvenezer forintig,
szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén háromszázezer forintig szabható ki.

A közigazgatási bírságokat itt és a fix összegű szabálysértési bírságokat itt tekintheti meg.

Ha kíváncsi arra, hogy konkrét sebességkorlát átlépése esetén (pl. lakott terület 50 km/h) mekkora összegű bírság kiszabására számíthat itt megtekintheti.

Bízunk abban, hogy összeállításunk segítséget nyújt eligazodni a közlekedési bírságok labirintusában.


AUTÓPÁLYA MATRICA:
Milyen időtartamra van lehetőség autópálya használatra jogosító matricát vásárolni?
Melyik matricatípus kedvezőbb D1 kategóriában?
Ha van országos matricája (éves, havi, heti) valakinek kell e megyeit is venni az 2015 01.01-től fizetőssé vált utakra?
Mi történik, ha valaki ráhajt egy díjfizető szakaszra, érvényes jogosultság nélkül?
Visszamenőlegesen lehetséges-e autópálya matrica vásárlása?
Mi történik, ha nem vettem autópálya matricát, vagy nem megfelelő kategóriájú matricát vásároltam?

BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK
Mi az a békéltető testület?
Milyen panasszal lehet békéltető testülethez fordulni?
Melyik békéltető testület az illetékes?
Hogyan indítható eljárás a békéltető testület előtt?
Milyen döntést hozhat a békéltető testület?
Milyen költségekkel jár a békéltető testületi eljárás kezdeményezése?
Mit lehet tenni, ha a békéltető testületi eljárás nem jár sikerrel?

GÉPJÁRMŰ BIZTOSÍTÁSOK – KÁRRENDEZÉS
Milyen károkat fedez a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása, népszerűen a GFB?
Mire jó a CASCO biztosítás?
Mi a teendő közlekedési baleset esetén, a helyszínen?
Mi a teendő közlekedési balesetet követően a kárrendezés érdekében?
Mi a teendő, ha vita támad a kártérítési eljárás során a felelősség vagy a kár összegszerűségének megállapítása során?
Mi a teendő ismeretlen gépjármű által okozott kár esetén?
Mi a teendő biztosítatlan gépjármű által okozott baleset esetén?
Mi a teendő, ha külföldön kárt okozunk?
Mi a teendő, ha külföldön kárt okoz nekünk egy külföldi rendszámú gépjármű?
Mi a teendő, ha Magyarországon kárt okoz nekünk egy külföldi rendszámú gépjármű?
Milyen szabályok vonatkoznak a zöldkártya kiváltására?
Mi az a bonus-malus besorolás ?
Hogyan történik a bonus-malus besorolás megállapítása?
Mi a következménye, ha pontatlanul adtuk meg a bonus-malus besoroláshoz szükséges adatokat?
Mi a teendő kátyúkár esetén?
Mit tegyen, ha nem találja a gépjárművét ott, ahova leállította?

GÉPJÁRMŰ JAVÍTÁS
A gépjármű minden javítását márkaszervizben kell elvégeztetni?

HASZNÁLT AUTÓ VÁSÁRLÁSA
Mi a teendő a szerződéskötés előtt?
Hogyan kell eljárni a szerződéskötése után?
Milyen költségekkel jár a gépjármű tulajdonjogának átírása?
Mi a teendő, ha gépjármű megvásárlását követően derül ki, hogy a gépjárműnek rejtett hibája van?
Használt autó vásárlása esetén van-e jótállás?
Hogyan tudjuk érvényesíteni a hibás teljesítésből fakadó igényeinket?

KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYSZEGÉSEK
Lehet e büntetőpontot kapni közigazgatási bírság esetén?
Hogyan történik a meg nem fizetett közigazgatási bírság behajtása?
Hogyan történik a meg nem fizetett szabálysértési bírság behajtása?

KÜLFÖLDÖN FOGALOMBA HELYEZETT JÁRMŰVEK
Milyen szabályok vonatkoznak a külföldön forgalomba helyezett gépjárművek hazai használatára?
Kinek és mivel kell bizonyítania a külföldi rendszámú gépjármű jogszerű használatát?
A szabályok megszegői mekkora bírságra, milyen szankcióra számíthatnak?

UTAZÁS KÜLFÖLDRE MÁS TULAJDONÁT KÉPEZŐ AUTÓVAL
Milyen irat szükséges akkor, ha más tulajdonában lévő autóval megyek külföldre?
A Magyar Autóklubnál beszerezhető meghatalmazás nyomtatvány?

VEZETŐI ENGEDÉLY
Melyek a vezetői engedély kategóriák és érvényességi idők?
Milyen adatokat tartalmaz a jogosítvány?

AUTÓPÁLYA MATRICA:
Milyen időtartamra van lehetőség autópálya használatra jogosító matricát vásárolni?
2015. január 01-től – a fizető útszakaszok kiterjesztése mellett -  az addig országosan érvényes heti, havi és éves matricák mellett lehetőség van úgynevezett „megyei matricákat” is váltani, ami csak a kiválasztott megye területén érvényes.

Melyik matricatípus a kedvezőbb D1 kategóriában?
A táblázat segítséget nyújt a döntéshez kinek, mit érdemes vásárolnia. 2017-ben az alábbiak szerint alakulnak a díjak.

Éves országos matrica ára (forint)

Rendsze-
res úthaszná-
lattal érin-
tett
megyék száma

Megyei matricák költsége (forint)

Megtakarí-
tás (forint)

Megtakarí-tásból vásárol-
ható heti matricák száma

Megta-karítás-
ból vásárol-
ható
havi matricák száma

42980

1

5000

37980

12

7

42980

2

10000

32980

11

6

42980

3

15000

27980

9

5

42980

4

20000

22980

7

4

42980

5

25000

17980

6

3

42980

6

30000

12980

4

2

42980

7

35000

7980

2

1

42980

8

40000

2980

1

0

Ha van országos matricája (éves, havi, heti) valakinek kell e megyeit is venni az 2015 01.01-től fizetőssé vált utakra?
Nem kell. Az országos (heti, havi, éves) e-matrica  valamennyi fizetős útra érvényes a kiváltott időtartamra. A megyei matrica azonban csak a megye fizetős útjaira, időbeli érvényességének megfelelően használható. (a  tárgyév első napjától a tárgyévet követő év január 31. napjának 24 óráig érvényes, de jogos úthasználatot csak a vásárlás időpontjától biztosít)
 

  Mi történik, ha valaki ráhajt egy díjfizető szakaszra, érvényes jogosultság nélkül?
2015. július 01. napja előtt pótdíjfizetési kötelezettség keletkezik, melynek összege 14.875.- Ft amennyiben 30 napon belül befizetésre kerül, ezt követően 59.500.- (D1, D2 és U kategóriákban)
2015. július 01-től a szabályozás változik, miszerint 15.000.- Ft. összegű közigazgatási bírságot szabnak ki. Lásd: Mi történik, ha nem vettem autópálya matricát, vagy nem megfelelő kategóriájú matricát vásároltam?

Meddig érvényesek az éves matricák?
A országos éves matricák a tárgyévet követő év január 31-ig érvényesek.

Visszamenőlegesen lehetséges-e autópálya matrica vásárlása?
Nem. Az autópálya díjat előre kell megfizetni, a jogszabályban meghatározott időtartamok valamelyikére. A díj megfizetése úthasználati jogosultságot keletkeztet. A fizetős autópálya szakaszokat csak érvényes jogosultsággal lehet igénybe venni.

Mi történik, ha nem vettem autópálya matricát, vagy nem megfelelő kategóriájú matricát vásároltam?

A hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően, jogosulatlan úthasználat, azaz a díjfizetés elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni. A jogosulatlan úthasználatot a közlekedési hatóság, a közútkezelő, valamint a NÚSZ Zrt. jogosult ellenőrizni. Megállítás esetén amennyiben megállapításra kerül a jogosulatlan úthasználat, a gépjármű vezetője köteles a pótdíjat vagy a pótdíjkülönbözetet megfizetni. Ha helyszíni pótdíjfizetésre nem kerül sor, a pótdíjkövetelés, vagy a pótdíjkülönbözetre vonatkozó követelés fizetési felszólítás kézhezvételét követő 30. napon jár le.

A pótdíj utólagos megfizetésére a jármű - nyilvántartott - üzemben tartója, üzemben tartó hiányában a gépjármű tulajdonosa köteles.

Ennek mértéke:

Díjkategória 30 napon belüli megfizetés esetén 30 napon túli megfizetés esetén
D1, D2 és U 14 875 forint 59 500 forint
B2 66 925 forint 267 700 forint

Természetesen a díjfizetési kötelezettségről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehetőség van mentesülni a pótdíjfizetés alól, amennyiben:

  • az érintett fél a  NÚSZ Zrt. ügyfélszolgálatán bemutatja a jogosultság megvásárlását igazoló - a pótdíj kiszabására okot adó eseményt megelőző időpontban vásárolt -ellenőrző szelvényt vagy nyugtázó értesítést, valamint szintén mentesítő körülmény,
  • ha a jogosulatlan úthasználatot megelőző időpontban gépjárművét ellopták, vagy annak rendszámtáblája jogellenesen kerül ki birtokából, továbbá
  • ha a pótdíj kiszabására alapot adó esemény során feltételezetten használt gépjármű tulajdonosa vagy üzemben tartója a pótdíjfizetési felszólítás kézhezvételét követően a gépjármű egyedi azonosító jelével történő visszaélés gyanúja miatt rendőrségi feljelentést tett, és ezt igazolni tudja.

A gépjármű üzemeltetőjével szemben bírság ugyanazon gépjárművel történő jogosulatlan úthasználat miatt nem szabható ki ismételten, ha e gépjárművel történő jogosulatlan úthasználat első alkalommal történő észlelése óta 24 óra nem telt el. Az úthasználati díj megfizetésének elmulasztása esetén 30 naptári naponként legfeljebb 2 pótdíj kiszabásának van helye.

További részletek az alábbi linken érhetőek el:

https://www.nemzetiutdij.hu/articles/article/kerdesek-valaszok

BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK
Mi az a békéltető testület?
A békéltető testület egy alternatív vitarendezési fórum, amelyet a Fogyasztóvédelmi Törvény hozott létre az egyszerűbb fogyasztói jogviták gyors, olcsó, egyszerű elbírálása érdekében. A  testületek a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független szervezetek.

Milyen panasszal lehet békéltető testülethez fordulni?
A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.

Melyik békéltető testület az illetékes az eljárásra?
Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg. Az eljárásra – a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján – az általános szabály szerint illetékes testület helyett a fogyasztó kérelmében megjelölt bármelyik békéltető testület is eljárhat.

 

  Hogyan indítható eljárás a békéltető testület előtt?
A békéltető testület elnökének címzett kérelemmel.
A kérelemnek tartalmaznia kell
- a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
- a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,
-  a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
-  a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy megkísérelte a jogvitát a vállalkozással rendezni, de nem járt sikerrel,
-  a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor,
-  a testület döntésére irányuló konkrét indítványt,
-  a fogyasztó aláírását.
 A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról.
A kérelem benyújtásához a békéltető testületek honlapjai segítséget nyújtanak.

Milyen döntést hozhat a békéltető testület?
Elsődleges cél az egyezség létrehozása a felek között, ha az egyezség a jogszabályoknak megfelel, a békéltető testület ezt határozattal jóváhagyja. A jóváhagyott egyezség végrehajtása kötelező.  Kötelezés jellegű határozat hozatalára akkor van lehetőség, ha vállalkozás aláveti magát a döntésnek, ennek hiányában ajánlás jellegű döntés hozható. Elutasításra kerül a fogyasztó panasza, ha az nem megalapozott, megszűntetésre kerül az eljárás, ha
- a fogyasztó a kérelmét visszavonja,
- a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
-  az eljárás folytatása lehetetlen,
-  az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül megállapítható – nincs szükség.

Milyen költségekkel jár a békéltető testületi eljárás kezdeményezése?
A békéltető testületi eljárás díjmentesen eljárás.

Mit lehet tenni, ha a békéltető testületi eljárás nem jár sikerrel?
A fogyasztó az igényét az általános szabályok szerint polgári peres úton érvényesítheti.

GÉPJÁRMŰ BIZTOSÍTÁSOK – KÁRRENDEZÉS

Milyen károkat fedez a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása, népszerűen a GFB?
A biztosítás kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak. Ez a biztosítás teljes védelmet nyújt a jogkövető autósnak, mert a biztosítótársaság minden okozott kár vonatkozásában (töréskár, személyi sérülés stb.) helytáll.

Mire jó a CASCO biztosítás?
A gépjárművek sajáthibás kárainak fedezetére szolgáló biztosítás. A CASCO biztosítás a kategóriájától függően nyújt fedezetet pl. lopáskárra, töréskárra, rongálásra, elemi csapásra, vagy a biztosítási szerződésben meghatározott egyéb kárra is. Ez a biztosítás hivatott arra, hogy azon károk esetén is kártérítést nyújtson, amikor a felelős nem megállapítható. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy nem számíthatunk teljes kártalanításra, a kártérítés szintjét a szerződési feltételek határozzák meg.
Mi a teendő közlekedési baleset esetén, a helyszínen?
A gépjárművel azonnal meg kell állni és meg kell győződni arról, hogy történt-e személyi sérülés. Ha igen, akkor hívni kell a mentőket, a rendőrséget, a sérülteknek segítséget kell nyújtani, és a lehetőségekhez képest a nyomokat rögzíteni kell. A baleset helyszínét csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni. Ha vitás a felelősség kérdése, jelentős az anyagi kár, a balesetnek külföldi részese van, vagy bármelyik érdekelt rendőri intézkedést igényel, szükséges értesíteni a rendőrséget, és a rendőri intézkedést meg kell várni. Mindig tartsunk a gépjárműben európai baleseti bejelentőt. Amennyiben nem vitás a felelősség kérdése, és egyik fél sem ragaszkodott rendőri intézkedéshez, pontosan töltsük ki a baleseti bejelentőt. Rögzítsük a baleset pontos leírását, megjelölve a gépjármű adatait, a felelős személyt, a károsultat, a tanúk adatait, kötvényszámot, és aláírásunkról se feledkezzünk meg. Elengedhetetlenül fontos továbbá a baleset pontos idejének (év, hónap, nap, óra, perc) és pontos helyének rögzítése. A bejelentő egy példányát tartsuk magunknál a kárügyintézéshez. A baleset helyszínéről, a járművek helyzetéről, sérüléseiről készítsünk fényképfelvételeket - akár mobiltelefonnal - és rögzítsük a balesetről információval rendelkező tanúk nevét, még akkor is, ha úgy tűnik egyértelmű a felelősség. Mindez a későbbi kárrendezést segíti. Előfordul, hogy a felelősségét a helyszínen elismerő autós később ezt a nyilatkozatát – sokkos állapotra vagy más személyes körülményre hivatkozva - visszavonja, ezért a körültekintő eljárás a felelősség helyszíni elismerése esetén is célszerű. Amennyiben a káresemény bekövetkezésének körülményei valamilyen oknál fogva nem rögzíthetők, tanácsos a helyszínre rendőrt hívni.

Mi a teendő közlekedési balesetet követően a kárrendezés érdekében?
A baleset helyszínének elhagyását követően is maradnak teendőink. A biztosított 5 munkanapon belül köteles biztosítójánál bejelenteni a káreseményt, a károsult 30 napon belül köteles kárigényét bejelenteni a károkozó felelősségbiztosítójának. A kárrendezés során az érintettek kötelesek együttműködni a biztosítóval. Úgynevezett saját hibás kár megtérítése érdekében a CASCO biztosítónkhoz kell fordulni és bizony, ha nem rendelkezünk ilyen biztosítással, a kárt, mint károsult, saját magunk viseljük.

Mi a teendő, ha vita támad a kártérítési eljárás során a felelősség vagy a kár összegszerűségének megállapítása során?
Alapvető szabály, hogy mindig annak kell bizonyítania, aki igényt érvényesít, illetve akinek ez az érdekében áll. Ha nem jutunk megegyezésre a kár megtérítésének kérdésében a biztosító társasággal, polgári peres eljárást kezdeményezhetünk, illetve azt megelőzően egyes esetekben (kivéve a KGFB által térített kár esetén a vétlen károsult) fordulhatunk a Pénzügyi Békéltető Testülethez, ahol szakemberek bevonásával tesznek kísérletet egyezség létrehozására a felek között. Jelentős kár vagy személyi sérülés esetén indokolt a szakterületen jártas szakemberek, ügyvédek, igazságügyi műszaki szakértő bevonása az felkészülésbe, a megalapozott álláspont kialakítása érdekében.

Mi a teendő ismeretlen gépjármű által okozott kár esetén?
Az ilyen jellegű károk alapesetben csak CASCO biztosítás terhére térülnek, illetve felelősségi alapon csak akkor, ha egy rendőrségi eljárás eredményeképpen az elkövető személyére fény derül.
Kivétel, ha súlyos személyi sérülés, vagy haláleset történt, ekkor a gépjárműkárt is rendezi a MABISZ, mint a Kártalanítási Számla kezelője.

Mi a teendő biztosítatlan gépjármű által okozott baleset esetén?
Ha nem ismert a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója, akkor a károkozó felelősségbiztosítójáról kizárólag konkrét káresemény kapcsán Magyar Biztosítók Szövetsége nyújt tájékoztatást.
Amennyiben a károkozó a baleset időpontjában nem rendelkezett érvényes felelősségbiztosítással, a kárt a Magyar Biztosítók Szövetsége, mint a Kártalanítási Számla kezelője rendezi.
Ilyen esetben a káreseményt a károsult felelősségbiztosítójánál kell bejelenteni a kárfelmérés és a további intézkedések elvégzése érdekében.

Mi a teendő, ha külföldön kárt okozunk?
Ilyen esetben is az általános szabályok szerint kell eljárnunk a balesetet követően, a baleset bekövetkezését a hazaérkezés napjától számított 5 napon belül a saját felelősségbiztosítónál be kell jelenteni. A bejelentés során meg kell adni a baleset körülményeit és a biztosító által kért adatokat és át kell adni az addig keletkezett iratokat.

 

Mi a teendő, ha külföldön kárt okoz nekünk egy külföldi rendszámú gépjármű?
A magyar károsultnak több lehetősége is van kártérítési igényének érvényesítésére.
1. Amennyiben a baleset a Zöldkártya Rendszer valamely tagországa területén következett be, és a kárt az Európai Unió valamely más tagállamában üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult igényével közvetlenül fordulhat a károkozó külföldi felelősségbiztosítójához vagy annak magyarországi kárrendezési megbízottjához. A kárrendezési megbízott feladata a károsult igényének beterjesztése külföldi partneréhez és a partner jóváhagyásával az igény rendezése.
2. Ha a balesetet nem az Európai Unió valamely tagországa területén üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult nem tudja igénybe venni kárrendezési megbízott segítségét. Ilyen esetben igényét közvetlenül a külföldi felelősségbiztosítóval szemben érvényesítheti. Abban az esetben, ha a károkozó gépjármű nem az Európai Unió területén és nem is a baleset helye szerinti országban lett üzembe helyezve, a károsultnak lehetősége van eldönteni, hogy igényének rendezését közvetlenül a károkozó felelősségbiztosítójától, vagy annak a baleset helye szerinti képviselőjétől (úgynevezett „levelező”) kéri.
3. Amennyiben a baleset a Zöldkártya Rendszeren kívül következik be, a kártérítés érvényesítése közvetlenül a károkozóval szemben történhet. A kárigények elbírálása és a kár rendezése a baleset helye szerinti ország jogszabályai szerint történik.

Mi a teendő, ha Magyarországon kárt okoz nekünk egy külföldi rendszámú gépjármű?
Kártérítési igényünket a külföldi gépjármű felelősségbiztosítójának magyar levelezőjével szemben érvényesíthetjük. Ezzel kapcsolatos nehézség esetén a törvény által előírt 30 napos kárbejelentési határidőre tekintettel, a károk felmérése érdekében a károsult saját felelősségbiztosítójához fordulhatunk szívességi kárfelvételt kérve.

Milyen szabályok vonatkoznak a zöldkártya kiváltására?
A biztosítási zöldkártya a gépjármű biztosítási fedezetének, a biztosítás fennállásának igazolására szolgál külföldön, a Zöldkártya Rendszer országaiban. Mindenki a saját felelősségbiztosítójánál kérheti kiváltását, ahol azt ingyenesen rendelkezésére bocsátják. A zöldkártya általában a felelősségbiztosítási fedezet fennállásának utolsó napjáig, de legalább 15 napig érvényes. Abban az esetben, ha olyan országba utazunk, amely nem tagja a Zöldkártya Rendszernek, akkor az illető ország határán az ott előírt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kell megkötni.

Mi az a bonus-malus besorolás?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződője a kármentességért az alapdíjból díjkedvezményre (bonus) jogosult, azonban károkozás esetén díjtöbblet fizetésére köteles (malus), a károkozások számától és mértékétől függően. Jelenleg 10 bonus és 4 malus osztályba történik a besorolás.

Hogyan történik a bonus-malus besorolás megállapítása?
A 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet hatálybalépésével, 2011. június 15-től változtak a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, és a kártörténeti igazolás kiadásának szabályai. Változatlanul 10 bonus és 4 malus osztály marad, azonban aki új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást köt, annak bonus-malus besorolását a biztosító – a korábbi papír alapú igazolások helyett – a saját nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen A00 osztályba sorolja. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap között lekérdezi az elektronikusan vezetett kártörténet nyilvántartásból a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A beazonosítást a biztosító az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártörténeti rendszer azonosító szám alapján végzi, a besorolást a közvetlenül megelőző biztosítási időszak   kárnyilvántartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.

Mi a következménye, ha pontatlanul adtuk meg a bonus-malus besoroláshoz szükséges adatokat?
Fontos, hogy pontosan adjuk meg a beazonosításhoz szükséges adatokat (pl. rendszám, kötvényszám), mert ha a nyilvántartásban nem azonosíthatók be az adatok, vagy eltérnek egymástól, akkor erről a biztosító a 30. és 45. nap között értesíti az ügyfelet, és kéri a megfelelő adatokat. Ha a biztosítási időszak kezdetét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak. Valótlan adatok közlése esetén, melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.

Mi a teendő kátyúkár esetén?
A  kárt keletkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni a káresemény helye szerinti közútkezelőnél. A bejelentés igazolható módon tértivevényes levél útján történjen.
Még a helyszínen fontos, hogy megfelelő bizonyítékokat vegyünk fel a kár bekövetkezésére a későbbi viták elkerülése végett. Lehetőség van rendőrt hívni és jegyzőkönyvet felvetetni a káreseményről (amely jegyzőkönyv külön térjen ki arra is, hogy úthibákra figyelmeztető táblával volt-e jelölve a kérdéses útszakasz). Mindenképpen készítsünk fényképeket a sérült járműről, kerékről, útszakaszról (és a kátyúról. Ha van tanúja a káreseménynek, akkor az adatait fel kell venni, és a közút kezelőjének bejelenteni. A gépkocsi kijavítása esetén a javítás költségét számlával kell igazolni és a kiszerelt alkatrészeket meg kell őrizni, hogy a kárszakértő megtekinthesse. Célszerű azonban a javítással a közút kezelője által kiküldött kárszakértőt megvárni. A kárbecslés meghiúsulása esetén kárigény nem érvényesíthető.
A kárigénylő az kártérítési igényének elutasítása ellen polgári peres eljárás keretében élhet jogorvoslattal. Természetesen, ha az autósnak van CASCO biztosítása, vagy a kötelező biztosításhoz kapcsolódó ún. „kátyúkár” biztosítása, akkor a biztosító a kár összegét (illetve a szerződéses konstrukcióhoz igazodóan a kár megfelelő részét) megtéríti.

Mit tegyen, ha nem találja a gépjárművét ott, ahova leállította?
Ebben az esetben a helyszínen tájékozódjon majd, ha ez eredménytelen, haladéktalanul hívja fel a rendőrség ügyeletét a 107-es, vagy 112-es telefonszámon. Ők felvilágosítást tudnak adni arról, hogy elszállították a gépjárművét (pl. mert tiltott helyen, a forgalmat akadályozva parkolt), és közlik, hogy a járművet hol, milyen feltételekkel veheti át. Az átvételt fontos mielőbb elintézni, mert a tárolási díj összege az idő múlásával emelkedik.
Amennyiben nem szállították el a gépjárművet, haladéktalanul jelentse be a gépjármű eltulajdonítását, és tegyen feljelentést.

 

GÉPJÁRMŰ JAVÍTÁS

A gépjármű minden javítását márkaszervizben kell elvégeztetni?

Az Európai Bizottság a gépjármű ágazatot érintő új csoportmentességi rendeletet fogadott el 2010. május 27-én. A rendelethez fűzött iránymutatás értelmében a Bizottságnak lehetősége van fellépni a gyártó jótállással való visszaélése esetén is. Gyakoriak ugyanis az olyan esetek, hogy egy gépjármű gyártója a vevőnek biztosított jogszabályi (kötelező), vagy kibővített jótállást attól teszi függővé, hogy az egyébként nem garanciális javítási és karbantartási munkálatok, is csak a szerződéses javítóműhely hálózaton belül végeztethetők el, illetve a jótállást a gyártó alkatrészeinek felhasználásához kötik olyan esetekben is, amikor az alkatrészcserét nem fedezi a jótállás.

A 2010. június 01-én életbe lépett szabályozás alapján az autógyártók nem tehetik az autóikhoz kapcsolódó garanciát függővé attól, hogy a különböző karbantartási javítási munkálatokat hivatalos márkaszervizben végezték-e el.

 

A fenti rendelkezés nem érinti azonban a gépjármű gyártók azon jogát, hogy a garanciális javítás körébe tartozó – azaz a gyártó által térített – javítások elvégzésére hivatalos márkaszervizek igénybevételét követeljék meg. A jótállásból eredő javítási munkálatok visszautasítását eredményezheti az is, ha a gépjármű meghibásodásához az vezetett, hogy egy javítóműhely nem megfelelő módon végzett el egy karbantartási vagy javítási munkálatot, vagy nem megfelelő minőségű pótalkatrészt szerelt a gépjárműbe.

Fontos, hogy ha a jármű tulajdonosa a garanciális idő alatt független szervizben javíttatta járművét, majd garanciális hiba miatt a márkaszervizhez fordul, tudnia kell bizonyítani, hogy az addig elvégzett javítási munkálatok szakszerűek voltak. Ezért minden javítási munkánál meg kell követelni, hogy gyári, vagy gyárilag minősített alkatrészek kerüljenek beszerelésre, illetve ahhoz is ragaszkodni kell, hogy a szerviz pontos dokumentációt vezessen a beépített alkatrészekről, valamint az elvégzett munkálatokról. Amennyiben egy garanciális vitánál a szakszerűség igazolása nem sikerül, az garanciavesztéssel járhat.

 

HASZNÁLT AUTÓ VÁSÁRLÁSA

Mi a teendő a szerződéskötés előtt?

A gépjármű állapotfelmérésében a a MAK műszaki pontjain kaphatunk segítséget, ezt követik a jogi teendők, annak érdekében, hogy leendő „kedvencünk” ne okozzon csalódást. Mindenekelőtt meg kell bizonyosodni arról, hogy a gépjármű az összes okirattal rendelkezik-e, és van-e vezetett szervizkönyve.  Fontos, hogy a gépkocsi tulajdonjogát a törzskönyv igazolja, azaz csak a törzskönyvben szereplő tulajdonostól vásároljunk. Nem lehet a gépjárművön olyan korlátozás, amely a tulajdonosváltozás átvezetését lehetetlenné teszi (pl. elidegenítési és terhelési tilalom). Az adásvételi szerződés megkötése előtt minden esetben meg kell tudni, hogy a gépkocsit meghirdető személy a tulajdonos, vagy csak ún. bizományos, vagyis közvetítő. Az adásvételi szerződés kötelező tartalmi elemeit külön jogszabály szabályozza, ezek hiányában az okmányiroda nem vezeti át a tulajdonosváltozást. A Magyar Autóklub, a honlapon regisztrált tagjainak ingyenes elérhetővé teszi az adásvételi szerződés mintáját elektronikus formában a www.autoklub.hu weboldalon. Mindkét fél, (de különösen a vevő) érdeke, hogy a szerződés a gépjármű lényeges adatait állapotát rögzítse, mert így a későbbi viták elkerülhetőek. A felek és a két tanú mindig legyen jelen a szerződéskötéskor, a sokszor felajánlott „bianco” szerződés aláírása veszélyeket hordoz magában.
Érdemes lehet megnézni vásárlás előtt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Gépjármű Zálogjogi Nyilvántartást, hogy a megvásárolandó gépjármű jelzálog tárgyát képezi e. Aki egy fokkal nagyobb biztonságra vágyik, vethet egy pillantást a hitelbiztosítéki nyilvántartásra is, arra az esetre, ha véletlenül oda került volna bejegyzésre a jelzálogjog.
A nyilvántartások csupán jelzálogjog fennállását vagy fenn nem állását tanúsítják, kézizálogjogról nem rendelkeznek.

Hogyan kell eljárni a szerződéskötése után?

Az vevő teendői:
- Biztosító megkeresése, a közúti forgalomban csak kötelező felelősségbiztosítással lehet részt venni, és csak a biztosítás megkötésének, fedezete meglétének igazolását követően lehet a tulajdonos változást bejegyezni.

- Bármely Okmányirodában a tulajdonszerzést 15 napon belül be kell jelenteni a teljes bizonyító erejű magánokirat csatolásával. A tulajdonjog átvezetéséhez a vevőnek be kell mutatni a 60 napnál nem régebbi eredetiségvizsgálatról szóló dokumentumot, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fennállását igazoló okiratot, valamint az átíráshoz kapcsolódó illeték megfizetésének igazolását.

- A gépjárműadó fizetési kötelezettség keletkezésének bejelentése az illetékes önkormányzatnak.

Az eladó teendői:
- A gépjármű kötelező biztosítójának a megkeresése és az eladás tényének bejelentése, csatolva a szerződés másolatát, célszerű bónuszigazolást kérni, ha új gépjárműre át kívánjuk venni a megszerzett fokozatot. Amennyiben CASCO biztosítással is rendelkezik, úgy a szerződés felmondása, érdekmúlásra tekintettel.

- A teljes bizonyító erejű magánokiratot, azaz az adásvételi szerződést mellékelve, a tulajdonosváltozást 8 napon belül be kell jelentenie az okmányirodában.

- A gépjárműadó fizetési kötelezettség megszűnésének bejelentése az illetékes önkormányzatnak. Az adókötelezettség  következő év január elsejével szűnik meg.

Milyen költségekkel jár a gépjármű tulajdonjogának átírása?

Az új törzskönyv és új forgalmi engedély kiállításának a díja összesen 12.000.-Ft. Emellett vagyonszerzési illetéket kell fizetni, amelyet a jármű motorának teljesítménye, és a gépjármű kora alapul vételével, az alábbi táblázat alapján lehet megállapítani:

Jármű hajtómotorjának teljesítménye (kW)

Jármű gyártástól számított kora

 

0–3 év

4–8 év

8 év felett

0–40

550 Ft/kW

450 Ft/kW

300 Ft/kW

41–80

650 Ft/kW

550 Ft/kW

450 Ft/kW

81–120

750 Ft/kW

650 Ft/kW

550 Ft/kW

120 felett

850 Ft/kW

750 Ft/kW

650 Ft/kW

 

Az átírás esetén kötelező eredetiségvizsgálat díja:

Az eredetiségvizsgálat hatósági áras tevékenység, ennek ára személygépjárművek esetén a következő:

  • 1400 cm³-ig 17 000 Ft
  • 1401-2000 cm³-ig 18 500 Ft
  • 2001 cm³ felett 20 000 Ft
 

Mi a teendő, ha gépjármű megvásárlását követően derül ki, hogy a gépjárműnek rejtett hibája van?

Magánszemély eladó esetén csak 6 hónap a szavatossági idő, és ez a helyzet akkor is, ha a kereskedő bizományosként jár el, és az adásvételi szerződés a gépjármű tulajdonosa és a vevő között jön létre, ezért nagyon fontos az eladó személyének tisztázása. A közvetlenül kereskedőtől, fogyasztói szerződés keretében vásárolt használt autóra a jogszabály szerint 2 év szavatosság jár, melyet szerződésükben a felek érvényesen 1 évre csökkenthetnek, és ezt a korlátozást a kereskedők által használt szerződések többnyire tartalmazzák is. A szavatosság azt jelenti, hogy ha a fenti időn belül olyan hiba jelentkezik, ami már a vásárlás pillanatában is fennállt, és erről a vevőnek nem volt tudomása, akkor a vevő hibás teljesítés miatti igénnyel léphet fel az eladóval szemben. Ugyanakkor a szokásos, a gépjármű korából és elhasználódásából eredő hibák nem róhatók fel az eladónak. Ezen belül a teljesítést követő első 6 hónapban vélelmezni kell, hogy a hiba oka már a teljesítéskor fennállt, kivéve, ha e vélelem a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Hibás teljesítés esetén lehet kérni kijavíttatást, ha pedig ez valamilyen oknál fogva nem lehetséges, akkor árleszállítást, vagy akár el is lehet állni az adásvételtől. Ezen felül a hibás teljesítésből eredő károk megtérítését is lehet kérni.
A hiba felfedezése után a lehető legrövidebb időn belül közölni kell a kifogást az eladóval. Amennyiben a közléssel indokolatlanul késlekedik a vevő, az ebből a késedelemből eredő károk megtérítésére kötelezheti őt az eladó. Fogyasztói szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni.
Az igényérvényesítés nem egyszerű, mert a gépkocsi adásvételkori műszaki állapotát kell bizonyítani egy későbbi időpontban, és ez sokszor még műszaki szakértő igénybevételével sem lehetséges.

Használt autó vásárlása esetén van-e jótállás?

Jótállás főszabály szerint csak az új tartós fogyasztási cikkekre terjed ki, így használt autó vásárlása esetén a hatályos jogszabályok alapján csak szavatossági igénnyel élhetünk.

Hogyan tudjuk érvényesíteni a hibás teljesítésből fakadó igényeinket?

Ha vitára kerül sor, mert az eladó nem ismeri el, hogy a javításra váró hiba, már az értékesítés pillanatában is fennállt, úgy a vevő peres eljárás útján érvényesítheti az igényét. A költséges peres eljárások elkerülése végett, vállalkozással kötött adásvételi szerződés esetén igénybe lehet venni a békéltető testületek ingyenes és gyors eljárást. Az egyeztetés eredménye lehet elutasítás, amennyiben a fogyasztó nem bizonyítja megfelelően állításait, illetve egyezség, továbbá ajánlás vagy kötelezést tartalmazó határozat, attól függően, hogy az eljárás kezdetén a vállalkozó hogyan nyilatkozott arról, hogy magára nézve kötelezőnek fogadja-e el a döntést,. A békéltető testület döntése nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bíróság előtt érvényesítse.

KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYSZEGÉSEK

Közlekedési bírságok
A bírságok széles skálája és a könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatokba foglaltuk azokat a szabályszegéseket, melyek elkövetésekor előre meghatározott összegű bírság kiszabására kerül sor.
Felhívjuk a figyelmét, hogy az előre rögzített összegű bírságokkal sújtandó szabályszegések nem fedik le valamennyi szankcionált esetet. Azok a szabályszegések, amelyekért nem jár fix összegű bírság az általános szabályok szerint bírálandóak el, azaz
helyszíni bírság ötezer forinttól ötvenezer forintig (hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén hetvenezer forintig),
szabálysértési pénzbírság ötezer forinttól százötvenezer forintig,
szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén háromszázezer forintig szabható ki.
A közigazgatási bírságokat itt és a fix összegű szabálysértési bírságokat itt tekintheti meg.
Ha kíváncsi arra, hogy konkrét sebességkorlát átlépése esetén (pl. lakott terület 50 km/h) mekkora összegű bírság kiszabására számíthat itt megtekintheti.
Bízunk abban, hogy összeállításunk segítséget nyújt eligazodni a közlekedési bírságok labirintusában.

Lehet e büntetőpontot kapni közigazgatási bírság esetén?

Közigazgatási bírságok esetén is büntetőpontra kell számítani. A közigazgatási eljárás során előéleti pontot kell megállapítani, ha - az objektív felelősség alapján - a közigazgatási bírságot a járművezetővel szemben szabják ki (menetlevél vagy nyilatkozat alapján), vagy helyszíni ellenőrzés során szabják ki a járművezetővel szemben. Közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések esetén akár 8 pont is kiszabásra kerülhet, így a jogosítvány ideiglenes visszavonását (6 hónapra) eredményező 18 pont (3 év alatt) sokkal gyorsabban, akár 2-3 súlyosabb szabályszegés esetén is összegyűlhet.

 

Hogyan történik a meg nem fizetett közigazgatási bírság behajtása?

Magyarországon forgalomba helyezett gépjárművek esetén a bírság adók módjára behajtható. A jogerősen kiszabott közigazgatási bírság esetén a befizetési határidő elmulasztása esetén, 8 napon belül a rendőrhatóság – kötelező szabályként – kezdeményezi az elkövetéshez használt gépjármű forgalomból kivonását.
Külföldön forgalomba helyezett gépjárművek esetén a gépjármű visszatartható, azt a kijelölt tároló helyen kell tartani a bírság kifizetéséig.

Hogyan történik a meg nem fizetett szabálysértési bírság behajtása?

A szabálysértési bírságot az elkövetőnek a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni. Ennek a határidőnek az elmulasztása esetén a bíróság intézkedik a bírság szabadságvesztésre való változtatásáról (ilyen esetben 5.000.-Ft összegű pénzbírság számít 1 nap fogházban letöltendő szabálysértésnek). Az elkövető azonban a 30 napos határidő leteltét követő 30 napon belül jelentkezhet az állami foglalkoztatási szervnél azzal, hogy kéri a bírság közmunkára való átváltoztatását. Amennyiben az elkövető megfelel a jogszabályi feltételeknek, a bírság átváltoztatását nem lehet megtagadni. Fontos azonban, hogy a határidő elmulasztása esetén elzárásra változtatható a meg nem fizetett szabálysértési bírság.

KÜLFÖLDÖN FOGALOMBA HELYEZETT JÁRMŰVEK

Milyen szabályok vonatkoznak a külföldön forgalomba helyezett gépjárművek hazai használatára?

Gépkocsi, motorkerékpár, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), a pótkocsi és a lassú jármű magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt a közúti forgalomban, amennyiben az üzemben tartója belföldi üzembentartónak minősül, vagy vezetője Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.
Fentiek alapján az eljáró hatóság két szempontot vizsgál: először az üzembentartó személyét, másodszor a járművezető személyét. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki üzembentartóként mentesül a törvényi kivételek alapján, de járművezetőként nem, és így eljárás indulhat ellene.
Az alábbi okok fennállása esetén lehetséges a külföldi rendszámú gépjármű használata:
1. Üzembentartó vonatkozásában:
Belföldi üzemben tartó a jármű tulajdonosa, vagy a tulajdonos által meghatározott, a jármű üzemben tartásának jogát és kötelezettségét gyakorló személy vagy szervezet, akinek/amelynek természetes személy üzemben tartó esetében – állampolgárságára tekintet nélkül – a lakóhelye és szokásos tartózkodási helye is, vagy nem természetes személy esetében székhelye vagy telephelye Magyarország területén van.
Erre való tekintettel, ha valakinek a lakó- vagy tartózkodási helye külföldön van, a külföldi rendszámú gépjárműve Magyarországon közlekedhet.
Abban az esetben azonban, ha a külföldi gépjármű üzemben tartójának mind a lakó-, mind a tartózkodási helye Magyarországon van, csak az alábbi feltételek mellett közlekedhet a gépjármű belföldön:
- ha az üzemben tartó olyan nem természetes személy, amely rendszeres tevékenységét a külföldön bejegyzett telephely (fióktelep) szerinti országban végzi, vagy
- ha a jármű tulajdonosa a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte (forgalomba helyezés kezdeményezésének minősül a jármű származás ellenőrzési nyilvántartásba vétele is).
Ezeket a feltételeket nem kell alkalmazni, ha a járművezető vagy az üzemben tartó magyar költségvetési szerv hivatalos célú külföldi kiküldetésben lévő dolgozója vagy a vele közös háztartásban, a kiküldetés teljesítésének helyén élő közeli hozzátartozója, illetve az Európai Unió intézményeinél – vagy olyan nemzetközi szervezetnél, amelynek Magyarország is tagja – tisztséget betöltő, vagy az e szervezetekkel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vagy vele közös háztartásban – a tisztség betöltésének vagy munkavégzés helyén – élő közeli hozzátartozója. A feltételek fennállása a kiküldő szerv által kiállított, illetve az Európai Unió intézményével vagy a nemzetközi szervezettel való kapcsolatot igazoló – eredeti nyelven kiállított – közokirattal igazolható.

  2. A Magyarországon lakóhellyel rendelkező vezető akkor vezethet külföldi rendszámú gépjárművet, ha:
a) szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van, vagy
b) a járművet – hat hónapon belül összességében – 30 nap időtartamot meg nem haladóan használja Magyarország területén és a használathoz az üzemben tartó a jármű birtokba adása időpontjának, továbbá a használati jogosultság időtartamának megjelölését is tartalmazó okiratba foglalt nyilatkozatával hozzájárult (ennek időtartamát, a kezdő és végső időpont megjelölésével az ellenőrzés során az intézkedő rendőr a központi nyilvántartásba rögzíti), vagy
c) a belföldön használt járművet a külföldi üzemben tartójától rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra.

Kinek és mivel kell bizonyítania a külföldi rendszámú gépjármű jogszerű használatát?

A feltételek fennállását az ellenőrzés során a jármű üzemben tartója, valamint a jármű vezetője magyar nyelvű, vagy magyar nyelvű hiteles fordítással vagy hiteles fordításnak nem minősülő egyszerű fordítással is ellátott közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni.

A szabályok megszegői mekkora bírságra, milyen szankcióra számíthatnak?

Nem természetes személyek esetén
- 2000cm³ feletti személygépkocsi esetén 800.000,- Ft
- 2000cm³ vagy az alatti személygépkocsi esetében 400.000,- Ft
- Egyéb jármű esetén 200.000,- Ft.
A természetes személy szabályszegő a fenti bírság összegének felét köteles megfizetni. A külföldi rendszám jogellenes használatának további szankciója, hogy jogellenes használat esetén a külföldi rendszámot és hatósági engedélyt az ellenőrzés helyszínén el kell venni, azt a hatóság bevonja, és tájékoztatja az üzemben tartót, hogy ha 15 napon belül nem kezdeményezi a jármű belföldi forgalomba helyezését, akkor a bevont rendszámot és forgalmi engedélyt a kiállító külföldi hatóság részére megküldi. Amennyiben az üzemben tartó vagy a jármű vezetője a döntés jogerőre emelkedéséig okirattal igazolja a külföldi rendszám használatának jogszerűségét, a külföldi rendszámot és forgalmi engedélyt a hatóság visszaadja, és az eljárást megszünteti.

UTAZÁS KÜLFÖLDRE MÁS TULAJDONÁT KÉPEZŐ AUTÓVAL

Milyen irat szükséges akkor, ha más tulajdonában lévő autóval megyek külföldre?

A 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet szerint „Harmadik országba Magyarország területét a Magyarországon forgalomba helyezett járművel a forgalmi engedélyben feltüntetett jogosulton kívül más személy csak annak közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásos hozzájárulásával hagyhatja el.
Az írásos hozzájárulás tartalmazza: a jármű használójának nevét, úti okmányának számát, a jármű rendszámát, alvázszámát, a forgalmi engedély jogosultjának nevét, aláírását, gazdasági társaság esetén annak cégszerű aláírását, valamint azt az időtartamot, amely alatt az országot a járművel elhagyhatja. A hozzájárulást a határátlépés ellenőrzésekor felhívás nélkül be kell mutatni az eljáró rendőrnek.
Magyarországon bérbe vett vagy lízingelt jármű esetén a hozzájárulást a bérleti, illetve a lízingszerződés pótolja, amennyiben abból megállapítható, hogy az üzemben tartó a járművel az ország területét jogosult elhagyni. A szerződést a határátlépés ellenőrzésekor felhívás nélkül be kell mutatni az eljáró rendőrnek. A jogszabály ugyan csak arra az esetre teszi kötelezővé a meghatalmazást, ha harmadik országba utazunk, azonban javasoljuk, hogy amennyiben bármely EU tagországba utazunk, akkor is rendelkezzünk egy meghatalmazással. Ezzel tudjuk ugyanis igazolni a más tulajdonában lévő jármű jogszerű használatát egy esetleges ellenőrzés során.

 

A Magyar Autóklubnál beszerezhető meghatalmazás nyomtatvány?

A Magyar Autóklub ügyfélszolgálati irodáiban kapható ötnyelvű meghatalmazás nyomtatvány, melynek alapján a meghatalmazott meghatalmazást kap arra, hogy a más személy tulajdonát képező gépjárművel Magyarország területét elhagyhassa. Ez a meghatalmazás külföldön is igazolja a gépjármű jogszerű használatát.

A meghatalmazás kiváltásánál szükséges, hogy a gépjármű tulajdonosa is személyesen jelen legyen, a gépjármű eredeti forgalmi engedélyével együtt. Ennek hiányában kollégáink nem tudják aláírásukkal, illetve a Magyar Autóklub pecsétjével ellátni a meghatalmazást.

VEZETŐI ENGEDÉLY
Jogosítvány kategóriák
2013. január 19. napján az Európai Unió korábban elfogadott irányelvének köszönhetően átalakultak az egyes nemzetközi jármű-kategóriák, illetve az ehhez kapcsolódó életkori követelmények. A szabályozást, és a kategóriákat, és továbbá az ezekhez tartozó követelményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

A vezetői engedély meddig jogosít vezetésre?
A vezetői engedély az okmány hátoldalán (11. pontban) feltüntetett kategória érvényességének időpontjáig jogosít vezetésre, ennek lejárata után a kártya már csak személyazonosításra alkalmas a kártya érvényességi idején belül. Aki a kategória érvényességi idejének lejáratát követően vezet gépjárművet, szabálysértést követ el, ami szabálysértési bírságot vonhat maga után. Erre tekintettel javasoljuk, hogy a vezetői engedély érvényességét mindig ellenőrizzék.

Milyen adatokat tartalmaz a jogosítvány?
A kártya formátumú, a vezetői engedélyekről szóló 91/439/EGK irányelv módosításáról szóló, a Tanács 96/47/EK irányelvének figyelembevételével kiadott vezetői engedély tartalmi elemei és formai követelményei 2005. április 19-ét követően
1. A vezetői engedély fizikai jellemzői megfelelnek az MSZ-ISO 7810 és az MSZ-ISO 7816-1 szabványnak.
2. Az engedély kétoldalas (kártya formátumú).
Az engedély első oldalán a következők szerepelnek:
VEZETŐI ENGEDÉLY (nyomtatott nagy betűkkel magyar nyelven);
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG (felirat nyomtatott nagy betűkkel);
H (betű mint a kiállító ország megkülönböztető jele kék alapon, negatívba nyomtatva, tizenkét sárga csillaggal körülvéve).
A kiállított engedély egyedi adatai:
1. Családi név
2. Utónév
3. Születési hely, születési idő
4. a) Kibocsátási dátum
b) Érvényességi idő
c) Kibocsátó hatóság
5. Sorszám
6. Fénykép
7. Aláírás
9. [Érvényességi kategóriák (a nemzeti kategóriák másképpen nyomtatandók, mint a harmonizált kategóriák)].
Európai Közösségi Modell (kifejezés magyar nyelven, valamint a „vezetői engedély” kifejezés az Európai Közösség többi nyelvén, az engedély háttereként rózsaszínnel nyomtatva).
Az engedély második oldalán a következők szerepelnek:
9. Érvényességi kategóriák
10. Vizsgaidőpontja
11. Kategória érvényessége
12. Korlátozás kódja
A kódok a következők:
- 1-99 kódok:
harmonizált közösségi kódok,
- 100 és 100 feletti kódok:
nemzeti kódok, melyek csak Magyarország területén érvényesek
13. (Külföldi hatóságok bejegyzései részére fenntartott hely)
14. (Egyéb információk részére fenntartott hely)
Az első és a második oldalon megjelenő - az 1., 2., 3., 4. a), 4. b), 4. c), 5., 10., 11. és 12. számok magyarázata
Sorszám
A kártya formátumú - a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK irányelvnek, valamint 2011/94/EU irányelvnek megfelelő - vezetői engedély tartalmi elemei és formai követelményei 2013. január 19-ét követően
Az engedély kétoldalas (kártya formátumú).
Az engedély első oldalán a következők szerepelnek:
VEZETŐI ENGEDÉLY (nyomtatott nagy betűkkel magyar nyelven);
MAGYARORSZÁG (felirat nyomtatott nagy betűkkel);
H (betű mint a kiállító ország megkülönböztető jele kék alapon, negatívba nyomtatva, tizenkét sárga csillaggal körülvéve).
A kiállított engedély egyedi adatai:
1. Családi név
2. Utónév
3. Születési hely, születési idő
4. a) Kibocsátási dátum
b) Érvényességi idő
c) Kibocsátó hatóság
5. Sorszám
6. Fénykép
7. Aláírás
9. [Érvényességi kategóriák (a nemzeti kategóriák másképpen nyomtatandók, mint a harmonizált kategóriák)]; Európai Közösségi Modell (kifejezés magyar nyelven, valamint a „vezetői engedély” kifejezés az Európai Közösség többi nyelvén, az engedély háttereként rózsaszínnel nyomtatva).
Az engedély második oldalán a következők szerepelnek:
9. [Érvényességi kategóriák (a nemzeti kategóriák másképpen nyomtatandók, mint a harmonizált kategóriák)];
Európai Uniós Vezetői Engedély (kifejezés magyar nyelven, valamint a „vezetői engedély” kifejezés az Európai Közösség többi nyelvén, az engedély háttereként rózsaszínnel nyomtatva)
10. az adott kategóriára vonatkozó engedély első kiadásának időpontja (ezt az időpontot az új engedélyen is meg kell ismételni későbbi pótlás vagy csere esetén); az időpontra vonatkozóan valamennyi rovatban két számjegyet kell feltüntetni az alábbi sorrendben: nap.hónap.év
11. az adott kategóriára vonatkozó engedély lejáratának időpontja; az időpontra vonatkozóan valamennyi rovatban két számjegyet kell feltüntetni az alábbi sorrendben: nap.hónap.év
12. korlátozás kódja
- 1-99 kódok:
harmonizált európai uniós kódok,
- 100 és 100 feletti kódok:
nemzeti kódok, melyek csak Magyarország területén érvényesek
13. (Külföldi hatóságok bejegyzései részére fenntartott hely)
14. (Egyéb információk részére fenntartott hely)
Az első és a második oldalon megjelenő - az 1., 2., 3., 4. a), 4. b), 4. c), 5., 10., 11. és 12. számok magyarázata
Sorszám