A Magyar Autóklub a mai napon az Alkotmánybírósághoz fordult a kötelező gépjármű
felelősségbiztosításról szóló 2010. április 01. napjától hatályba lépő egyes rendelkezések
utólagos normakontrollját, és azok megsemmisítését indítványozva.
 

Az autós érdekképviselet a sérelmezett törvényi rendelkezéseket elsősorban abban a körben
kifogásolja, melyek szerint a biztosító a teljes kárt csak akkor térítheti meg, ha a kijavításról
számla áll rendelkezésre, holott számos esetben a számla felmerülése nem szükségszerű.

Az autó eladásra is kerülhet, de a sértett fél dönthet úgyis, hogy maga javítja meg a járművet
bármely okból, mert pl. rendelkezik javítói kapacitással, vagy egyszerűen úgy dönt, hogy a
vagyonában bekövetkezett értékcsökkenést más módon kompenzálja.

A kifogásolt rendelkezés érvényesülése esetén egyébként sem a biztosítási jog, hanem a Polgári
Törvénykönyvben szabályozott kártérítési jog rendelkezéseihez képest, de kizárólag a
gépjárművel okozott károk esetén jelentene olyan változást, ami megbontaná a kártérítési jog
egységét, hiszen eltérne nemcsak a gépjárműn kívüli, valamennyi egyéb ingóságban
bekövetkezett károkra vonatkozó, hanem a gépkocsiban bekövetkezett, de nem másik
gépkocsival, hanem pl. közúti kátyúkkal, az utakra tévedt vadakkal, a tetőről lehulló olvadó
hótömeggel, stb. okozott kárügyekre vonatkozó Polgári Törvénykönyvben leírt kártérítési
szabályoktól is.

A beadvány másik része azt a rendelkezést kifogásolja miszerint a kárrendezés lefolyásában
érdektelennek nem tekinthető üzleti biztosítót jogosítja az április 01-én törvénybe lépő
törvénymódosítás arra is, hogy a károsult gépkocsit saját mérlegelésétől függően egyoldalúan
közúti forgalomban való további részvételre alkalmatlannak tekintve, a károsultat hatósági
gépjármű műszaki vizsgálatra szorítsa, ami az eddiginél gyakrabban vezethet a biztosító
részéről a kárrendezés indokolatlan elhúzásához.