A Magyar Autóklub, de elsősorban minden érintett autós nagy megkönnyebbüléssel és örömmel fogadhatja az Alkotmánybíróság tegnapelőtt, 2011. november 8-án meghozott és az Alkotmánybíróság honlapján már közzétett azon határozatát, amely az Országgyűlés részéről mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg amiatt, hogy jogalkotási úton nem gondoskodott a MÁV biztosítottak által okozott károk fedezetéről.

A döntés egzisztenciális megkönnyebbülést jelent, és rendkívüli anyagi tehertől szabadítja meg minden olyan károkozónak és károsultnak, aki érintett a MÁV Biztosító Egyesület csődjében, hiszen több ezren vannak olyanok, akik vagy nem jutottak kártérítéshez, vagy érvényes biztosításuk ellenére sokmilliós kártérítést kellett, vagy kellett volna a jövőben fizessenek biztosítójuk csődje folytán az Alkotmánybíróság tegnapelőtt hozott döntésének hiányában.

Az alkotmánybírósági határozat az Országgyűlés kötelezettségévé tette, hogy legkésőbb 2012. június 30-ig jogszabályilag rendezze a MÁV biztosítottak ügyét, és biztosítson a részükre hatékony jogvédelmet!

Mint emlékezetes, a Magyar Autóklub indítványát az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága elfogadta, átvette, és a gépjármű felelősségbiztosítási törvényhez csatlakozó bizottsági módosító indítványként kötelezővé tette a biztosító csődje esetére Kártalanítási Alap előzetes megképzését. A törvény azonban csak 2010. január 01-től rendelte ezt el, ezért a MÁV Biztosító csődjére nem vonatkozott, csak a jövőbeli hasonló esetek megelőzésére szolgált.

Ennek a jogszabályi rendelkezésnek a továbbfejlesztését írja elő az Alkotmánybíróság mostani döntése, ami kifejezetten a MÁV biztosítottak és károsultak jogvédelmét szolgálja.

Nagy valószínűséggel arra lehet számítani, hogy a még folyamatban levő jogvitás ügyek tárgyalása a bíróságokon is felfüggesztésre kerül, mert a jogalkotónak a fenti határidőig egy olyan Kártalanítási Alap létrehozásáról kell majd dönteni, ami nemcsak 2010. január 01. után, hanem a 2010. január 01. előtti károkra is fedezetet nyújt a biztosító csődje esetére. A jogalkotónak dönteni kell majd a biztosítottak részéről eddig már esetleg kifizetett összegek sorsáról is.

Az Alkotmánybíróság döntésének a lényege az indoklásban foglaltak szerint az, hogy amikor a jogalkotó többmillió üzemben tartót érintő szerződéskötési kötelezettséget írt elő, akkor a jogbiztonság követelményéből fakadóan olyan szabályozást kellett volna alkotnia, amely kellő törvényi garanciákat tartalmaz a biztosító fizetésképtelenné válása esetére is.

Dr. Kovács Kázmér
Magyar Autóklub
Jogi és Érdekvédelmi Bizottság elnöke